Seite - 382 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

382 is teljesen épen állott. Bástyákkal, sánczokkal és körűlözönlő posványnyal volt megerősítve. Ma azonban a büszke sasfészeknek csak egyes részei állanak fönn. Fönmaradt épületei : a vártemplom, a vár tornya harangokkal és órával. Három szobában híres férfiak érczmellképei vannak egyéb képekkel. Ezek között egy Hogarth-féle. A czíntermet 19 Batthyánynak arczképe díszíti. A fegyvertárban vasingeket, pajzsokat, kopjákat s egy igen régi zászlót találunk. Kősziklába vájt kútja 45 öl mély. A várpinczék, kazamaták terje- delmesek. Német-Ujvártól vette előnevét a Batthyány család, s itt van a sírboltja is. Gr. Batthyány Lajos, az első magyar miniszterelnök azonban, mint tudva levő, a budapesti kerepesi-úti temetőben nyugszik. A vár alatt, a Strem völgyében fekszik Német- Újvár. Székhelye a szolgabírói hivatalnak és a járásbíróságnak. Van takarékpénztára. Kolostorában Szent Ferencz-rendű szerzetesek laknak. Van kastélya is. Lakosságának száma 2.003. Német- Újvárt részben a Batthyány herczegi, részben a grófi ág bírja. Közelében találjuk Sóskútat\ kellemes italú savanyú vizével. Megyénk éjszak-nyugati szöglete az a hegyes-völgyes vidék, melyet a felső-eőri járásnak nevezünk. Áttekint rá a magas Wechsel, stájer havas, s tekintetével akként hat a vidékre, hogy a járás legnagyobb részében szőlő nincsen. Vizei: a Lapincs (itt határfolyó), melyet a régiek Lafancznak (Labancz) is neveztek, továbbá a Pinka, Fehérpatak, stb. Lakossága : német, horvát és magyar. Főhelye : Felső-Eör. Ez, továbbá Alsó-Eőr és Eőri-Sziget, három község magyar lakossággal, kiknek ősei az ország határát őrizték. Ezen határőrök nevezetes szabadságokat nyertek egykori királyainktól. Károly király 1327-ben kelt oklevelében megerősíti azon határőrök szaba- dalmait, a kik a német-újvári és borostyánkői várak között laknak, mely szabadalmakkal azon határőrök (spiculatores) már IV. Béla, V. István és IV. László királyok alatt éltek. Területük „Kapitányságának, vagy „Eőr- Nagysághu-nak hivatott. II. Rudolf 1582-ben s II. Mátyás 161 l-ben újra megerősítik az alsó- és felső-eőriek szabadalmait, s ezen oklevelek már föl- sorolják a birtok-adományos családok neveit is. A 65, többnyire keresztnév » után elnevezett adományos között a következő családneveket találjuk : Adám, Adorján, Albert, Andorkó, Bálás, Bocskor, Beökeös, Farkas, Filep, Gáli, Gángol, Hágen, Heöbök, Leeb, Müer, Otth, Páll, Sisko, Sejper, Steft, Thisba, Zambo, stb. — Felső-Eör nagyközség a pinkafő-szombathelyi vasút mellett, székhelye a járásbíróságnak s a szolgabírói hivatalnak. Van római katholikus, református és evangélikus temploma, adó- és postahivatala.