Seite - 384 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

384 E hegyormok valóságos időjósai a vármegye éjszaki vidékeinek. Mert ha e hegyek tetőit felhők takarják, majdnem biztosan lehet esőre számítani; míg ha homlokuk verőfényben sugárzik, tartós szép idő várható. A hegyek lábait s a kies völgyeket apró patakok és csermelyek öntözik s délkeleti irányban a Pinka folyó medrébe sietnek. A dús növényélet s különösen a nagyobb terjedelmű fenyves erdők nemcsak tetszetős képet adnak a vidéknek, hanem nagy hatással vannak éghajlatának és levegőjének minőségére is. A tárcsái fürdőt jelenleg Batthyány Károly bírja tulajdonúi. Bányán, a Fehérpatak völgyében, a hegyek méhe antimont terem, melynek bányászata élénk. Város-Szalonak hegyen fekszik. Van olvasó és önsegélyző egyesülete s vízvezetéke, mely a községet a távolabb eső hegyekből látja el tiszta, jó vízzel. Lakosai száma 1.242. Ó-Szalonak szép lovagvár egy meredek sziklán ; 1450-ben épült. Építője Baumkircher András lovag, a kinek életpályája egyike volt a legváltozatosabbaknak. 1420 előtt Wippachban, Krajnában született és ifjú éveit III. Frigyes császár udvarában töltötte. Megszerezvén a szalonaki uradalmat, azontúl magát Szalonak urának nevezte. Kezdetben híven szolgálta Frigyest ; de csakhamar V. László magyar király zászlójához esküdött. Később majd Frigyes, majd meg Mátyás érdekében villogtatta fegyverét, míg végre a császár menekülni akarván ingadozó jellemű hűbéresétől, menedéklevél mellett Gráczba hívatta. Azzal biztosították Baumkirchert, hogy míg az esti harang meg nem kondúl, addig bántódása nem lesz s távozhatik a városból. Közeledvén a kiszabott óra, Baumkircher még jókor távozni akart; de ime egyszerre csak meg- kondúlnak a harangok, s a város kapui bezáródnak a lovag előtt. Ennek a kalandjának az árát fejével fizette meg Szalonak ura. Vasból készült lovag- szobrát az általa épített vár most is őrzi. Az útczáról egy széles hídon át jutunk a várudvarba. E helyen állott valamikor a régi fölvonó híd, melynek eltörött csigái még ma is láthatók a kapufalban. Kápolnáját a régi olasz iskola festőinek eredeti művei díszítik, melyek a falak felső részét foglalják el, míg az alsó részek gobelinekkel vannak beaggatva. Orgona, padok, csillár, az oltár fölszerelése, mind igen régi. Tornyai közül a „fekete torony" föl- járása veszélyes. Jobban járható az „óratorony". A magasban egy deszkával elfödött négyszögű nyílásra akadunk, mely egészen a völgy mélyéig vezet. Úgy mondják, hogy a nyílás falai nagy késekkel vannak kirakva, melyek a bele dobott elitélteket, még mielőtt leértek volna, halálra sebezték. A bástya faláról fölséges kilátás kínálkozik az alatta elterülő vidékre. A parkban egy