Seite - 386 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2
Bild der Seite - 386 -
Text der Seite - 386 -
386
maig is fenmaradt. A régi falak maradványai is felismerhetők még. A maga-
sabb nyugati falat erkélyek díszítették, mit onnan lehet következtetni, hogy
azoknak a talpkövei most is kivehetők. A nyugati fal párkányzata román-
kori tagozatot mutat. Egy 1586-ból fenmaradt összeírás szerint akkor a
várban 15 tágas szoba, két nagy terem, 14 lakószoba, magtárak, istállók
és pinczék voltak. Az 1777-ik évi nagy tűzvész után tetemes átalakuláson
ment át, kápolnája azonban most is ódon szerkezetű. A belvárosi kapuján
belül a falon egy nagy csont lóg, a néphagyomány szerint egy török óriás
csontja, a ki a vár árkát át akarta úszni; de az talán inkább tevecsont, a
török hadak tevéiből, vagy azon tevékből, melyeket Chóron Margit, Nádasdy
Kristóf özvegye, a XVII. század elején a vár kertjében szerecsen foglyok
által gondoztatott. Kőszeg neve a régi iratokban Gunza, Gunch, Kewszeg,
Keuszeg és Kuszugh alakokban fordul elő. Német nevét (Güns) a Gyöngyös
folyónak német nevétől, s magyar nevét valószínűleg kövön vagy kőből
épült várától vette. Tulajdonképeni megalapítását 1263 körűi a város is
Németújvári Henrik bánnak és fiának, Jánosnak (Iván), köszöni. A Német-
újvári grófok birtokából a kőszegi alvár királyaink kezére került. Róbert
Károly királyunk a XIV. század elején a kőszegi alvár mellett emelkedő
várost németekkel népesítette be.
Zsigmond király 1392-ben az alvárat a várossal együtt Garai Miklósnak
és testvérének adományozta. Bírták azután az idők folyamán 1441-ben
Palóczy Simon és Gúthy-Ország Mihály, 1491-ben Miksa császár, 1492-ben
stettenbergi Prueschenk Zsigmond és Henrik, 1529-ben Jurisich Miklós
• -»
várnagy zálogképen, majd az 1532-ki hősi védelem jutalmáúl örök ado-
mányban. Jurisich után Weispriach János, ezután ennek veje, majd ifjabb
Jurisich Miklós és János, Chóron János báró, ennek leánya, Nádasdy Kristófné
bírta Kőszeget, 1650-ben Széchy Dénes gróf kapta, míg ennek örököseitől
1695-ben Esterházy Pál herczeg vette meg örök áron.
A város történetének legfényesebb lapja az a hősies ellenállás, melylyel
jurisich Miklós várkapitány 18 huszárral, 18 német lovassal és 700 főnyi
néppel mintegy 200.000 török ellen a várat és várost megvédelmezte.
Ibrahim nagyvezér 1532 augusztus 5-én, maga Szolimán császár augusztus
12-én ért Kőszeg alá. Ibrahim a város lövetését már augusztus 10-én meg-
kezdette, de augusztus 12-én, a császár megérkezése alkalmával, szünetet
parancsolt. A következő nap azonban, augusztus 13-án, Szolimán parancsára,
sűrűen hulló esőben, erős ostromra indult a török, kóczczal borított égő
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (2), Band 16/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország IV (2)
- Band
- 16/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 334
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch