Seite - 386 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

386 maig is fenmaradt. A régi falak maradványai is felismerhetők még. A maga- sabb nyugati falat erkélyek díszítették, mit onnan lehet következtetni, hogy azoknak a talpkövei most is kivehetők. A nyugati fal párkányzata román- kori tagozatot mutat. Egy 1586-ból fenmaradt összeírás szerint akkor a várban 15 tágas szoba, két nagy terem, 14 lakószoba, magtárak, istállók és pinczék voltak. Az 1777-ik évi nagy tűzvész után tetemes átalakuláson ment át, kápolnája azonban most is ódon szerkezetű. A belvárosi kapuján belül a falon egy nagy csont lóg, a néphagyomány szerint egy török óriás csontja, a ki a vár árkát át akarta úszni; de az talán inkább tevecsont, a török hadak tevéiből, vagy azon tevékből, melyeket Chóron Margit, Nádasdy Kristóf özvegye, a XVII. század elején a vár kertjében szerecsen foglyok által gondoztatott. Kőszeg neve a régi iratokban Gunza, Gunch, Kewszeg, Keuszeg és Kuszugh alakokban fordul elő. Német nevét (Güns) a Gyöngyös folyónak német nevétől, s magyar nevét valószínűleg kövön vagy kőből épült várától vette. Tulajdonképeni megalapítását 1263 körűi a város is Németújvári Henrik bánnak és fiának, Jánosnak (Iván), köszöni. A Német- újvári grófok birtokából a kőszegi alvár királyaink kezére került. Róbert Károly királyunk a XIV. század elején a kőszegi alvár mellett emelkedő várost németekkel népesítette be. Zsigmond király 1392-ben az alvárat a várossal együtt Garai Miklósnak és testvérének adományozta. Bírták azután az idők folyamán 1441-ben Palóczy Simon és Gúthy-Ország Mihály, 1491-ben Miksa császár, 1492-ben stettenbergi Prueschenk Zsigmond és Henrik, 1529-ben Jurisich Miklós • -» várnagy zálogképen, majd az 1532-ki hősi védelem jutalmáúl örök ado- mányban. Jurisich után Weispriach János, ezután ennek veje, majd ifjabb Jurisich Miklós és János, Chóron János báró, ennek leánya, Nádasdy Kristófné bírta Kőszeget, 1650-ben Széchy Dénes gróf kapta, míg ennek örököseitől 1695-ben Esterházy Pál herczeg vette meg örök áron. A város történetének legfényesebb lapja az a hősies ellenállás, melylyel jurisich Miklós várkapitány 18 huszárral, 18 német lovassal és 700 főnyi néppel mintegy 200.000 török ellen a várat és várost megvédelmezte. Ibrahim nagyvezér 1532 augusztus 5-én, maga Szolimán császár augusztus 12-én ért Kőszeg alá. Ibrahim a város lövetését már augusztus 10-én meg- kezdette, de augusztus 12-én, a császár megérkezése alkalmával, szünetet parancsolt. A következő nap azonban, augusztus 13-án, Szolimán parancsára, sűrűen hulló esőben, erős ostromra indult a török, kóczczal borított égő