Seite - 390 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

390 nyomot, mely e sírbolt halottjának kétségtelen megállapítására vezethetne, megsemmisített, minthogy azonban vannak biztos adatok, melyek szerint Széchy Mária Kőszegen temettetett el, alig szenved kétséget, hogy ezen elkülönözött, magányos koporsót rejtő sírbolt lehet azon hely, hol a hányatott életű özvegy nádorné szétporlott földi maradványai nyugosznak. Tököly fölkelése alatt (1681 —1685) Kőszeg vallási villongások színhelye volt, s ezek mellett még a hadi események sem hagyták érintetlenül. II. Rákóczy Ferencz harczaiból is kivette a maga részét e sokat zaklatott város. Majd a kuruczok, majd a császáriak tartották megszállva. Ez események folyamán a csapások közt egyik legsúlyosabb volt az, melyet Béri Balogh Ádám mért a sokat szenvedett városra. Rákóczynak eme vitéz dandárnoka 1710 szeptember 27-én ostrom alá fogta Kőszeget, s mivel azt hódolásra bírni- nem tudta, teljesen elhamvasztotta. Széchenyi György érsek 1687-ben collegiumot alapított itt a jezsuiták számára, kiktől azt 1777-ben a piaristák vették át, 1815-ben pedig a benczések kezére került. Kőszegen székelt az egykori dunántúli kerületi tábla. Jeles árvaházát a múlt század második felében Adelfi Antal kerületi táblai ülnök s Kelcz Imre győri prépost alapították. Vagyonát Ferenczy Antal is tetemesen szaporította. A város a Gyöngyös folyó mellett, hegyek lábánál, igen szép vidéken fekszik. Vannak kellemes sétaterei. A Hét-, Öz-, és Hermán-kút, az Ó-ház, stb. kedves kirándúló helyei úgy a városinak, mint az idegen utazónak. Egészséges levegője s szép vidéke évről-évre több nyaralót hódít ide; különösen miután 1894-ben kényelmesen berendezett és jól fölszerelt hidegvíz-gyógyintézete is megnyílt. Lakosságának száma 6.931, melynek zöme németül beszél, de újabban a magyarosodás is kezd tért hódítani. Nevezetesebb épületei : a most épült szép gót stylű róm. kath. templom, a vár, az árvaház, a katonai nevelő intézet, honvédlaktanya, takarékpénztár, a kalvária és a vízgyógyintézet. Van zeneegyesűlete, nőtanítóképző intézete, algymnasiuma, polgári fiú- és leányiskolája, népiskolája, posztógyára, gőzmalma. Egyik (Szent-Jakab) temploma Jurisich Miklós gyermekeinek német fölírásos emlékkövét és sírboltját őrzi, melyben — mint az eddigi kutatások mutatják — valószínűleg maga Jurisich Miklós is örök álmát aluszsza. A Szent Jakab egyházának építését Rosnák Márton, Kőszeg ostromának leírója, s utána mások is Garai Miklós fiának, a hasonlóképen Miklós nádornak tulajdonítják. A Szent Jakab egyház szomszédságában áll a volt plebániaegyház vagy „magyaru templomi