Seite - 390 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2
Bild der Seite - 390 -
Text der Seite - 390 -
390
nyomot, mely e sírbolt halottjának kétségtelen megállapítására vezethetne,
megsemmisített, minthogy azonban vannak biztos adatok, melyek szerint
Széchy Mária Kőszegen temettetett el, alig szenved kétséget, hogy ezen
elkülönözött, magányos koporsót rejtő sírbolt lehet azon hely, hol a hányatott
életű özvegy nádorné szétporlott földi maradványai nyugosznak. Tököly
fölkelése alatt (1681 —1685) Kőszeg vallási villongások színhelye volt, s
ezek mellett még a hadi események sem hagyták érintetlenül. II. Rákóczy
Ferencz harczaiból is kivette a maga részét e sokat zaklatott város. Majd
a kuruczok, majd a császáriak tartották megszállva. Ez események folyamán
a csapások közt egyik legsúlyosabb volt az, melyet Béri Balogh Ádám
mért a sokat szenvedett városra. Rákóczynak eme vitéz dandárnoka 1710
szeptember 27-én ostrom alá fogta Kőszeget, s mivel azt hódolásra bírni-
nem tudta, teljesen elhamvasztotta.
Széchenyi György érsek 1687-ben collegiumot alapított itt a jezsuiták
számára, kiktől azt 1777-ben a piaristák vették át, 1815-ben pedig a
benczések kezére került. Kőszegen székelt az egykori dunántúli kerületi
tábla. Jeles árvaházát a múlt század második felében Adelfi Antal kerületi
táblai ülnök s Kelcz Imre győri prépost alapították. Vagyonát Ferenczy
Antal is tetemesen szaporította.
A város a Gyöngyös folyó mellett, hegyek lábánál, igen szép vidéken
fekszik. Vannak kellemes sétaterei. A Hét-, Öz-, és Hermán-kút, az Ó-ház, stb.
kedves kirándúló helyei úgy a városinak, mint az idegen utazónak. Egészséges
levegője s szép vidéke évről-évre több nyaralót hódít ide; különösen miután
1894-ben kényelmesen berendezett és jól fölszerelt hidegvíz-gyógyintézete
is megnyílt. Lakosságának száma 6.931, melynek zöme németül beszél, de
újabban a magyarosodás is kezd tért hódítani. Nevezetesebb épületei : a most
épült szép gót stylű róm. kath. templom, a vár, az árvaház, a katonai nevelő
intézet, honvédlaktanya, takarékpénztár, a kalvária és a vízgyógyintézet.
Van zeneegyesűlete, nőtanítóképző intézete, algymnasiuma, polgári fiú- és
leányiskolája, népiskolája, posztógyára, gőzmalma. Egyik (Szent-Jakab)
temploma Jurisich Miklós gyermekeinek német fölírásos emlékkövét és
sírboltját őrzi, melyben — mint az eddigi kutatások mutatják — valószínűleg
maga Jurisich Miklós is örök álmát aluszsza. A Szent Jakab egyházának
építését Rosnák Márton, Kőszeg ostromának leírója, s utána mások is Garai
Miklós fiának, a hasonlóképen Miklós nádornak tulajdonítják. A Szent Jakab
egyház szomszédságában áll a volt plebániaegyház vagy „magyaru templomi
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (2), Band 16/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország IV (2)
- Band
- 16/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 334
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch