Seite - 394 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

394 » Ágoston remetéi számára prioratust alapított, melynek jövedelmei 1820-ban a plébániára szálltak át. Előbb csak a falu volt Vasmegye területén; a szép fekvésű, de már jó részben romladozó vár Sopronmegyéhez tartozott s 1881-ben kebelezték Vasmegyéhez. Léka okiratokban a XIII. század közepén fordul elő. A XIV. században a Németújvári grófok, majd a Kanizsayak bírták, kiknek magvaszakadtával, fiúsítás révén, a XVI. század közepén, a Nádasdyak kezére került s ott maradt, míg az 1671-ben, a lefejezett ország- bíró javainak elkobzása után, Esterházy Pál nádornak nem adományoztatott. Azóta a herczegi hitbizomány tartozéka. A várudvarban van egy közel 100 méternyi mély kút, a várkápolna romjai alatt pedig egy sírboltszerű beomlott üreg, mely a nép véleménye szerint Rohonczig vezető alagút volt. Igen érdekes a meglehetős jó karban lévő gyönyörű gót ívezetű oszlopos lovagterem, jelenleg a már düledező falakat jobban gondozzák, mint ez előtt; sőt a várnak újabb, a XVI. században keletkezett részében 12 szoba teljesen jó karba helyeztetett, és itt vannak Huszti Ödön herczegi titkár gazdag gyűjteményei felállítva egy kis érdekes múzeumban : néprajzi, numismatikai, régészeti s főleg természetrajzi tárgyak. Hazánk madárvilága úgy szólván teljesen képviselve van itt. Velem fölött áll a Szent Vid kápol- nája. Hajdan vár, majd remeteség volt, hol Szent Vitus remetéi a világtól elvonúlva töltötték napjaikat. Bozsok a Sibrik család udvarházával. Kis- és Aragy-Csömöte a XVI. században a tekintélyes Csemethey család birtoka. Ezek, valamint Lukácsháza, Ludad\ Seregélyháza, a járás tiszta magyar községei, a kőszeg-szombathelyi vasút vonala mellett feküsznek. A hienczek. Nagy Károly birodalmának avar végvidékein, a mai Magyarország dunántúli részén bajor és frank telepeket alapított, melyek szláv környezet- ben frank őrgrófok alatt fejlődtek tovább. A magyarok honfoglalása nyugat felé szorította, de nem semmisítette meg e telepeket; sőt valószínű, hogy ezek idővel még gyarapodtak is a németországi hadjáratokban ejtett foglyok egy részével. Később hatalmas német főurak és nemesek, mint a Német- újvári és a Guthkeledi grófok, a Wasserburgiak és a Jákok, költöztek e vidékre, várakat és városokat alapítottak, magukkal hozván hűbéreseiket és jószágaikra német telepeseket. A szomszéd Ausztria és Stiria is erősítette e német elemeket, különösen midőn a XV. század dereka táján az osztrák