Seite - 399 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

399 I Életkörülményei az ügyes kezű, leleményes, fortélyos, nyugtalan ter- mészetű hienczet inkább iparra és kereskedelemre termetté teszik, mint gazdálkodásra. Földjének már említett terményei mellett ipari termékeit is (pl. a bodnár-árút) maga szereti távol piaczokra szállítani. A közelebbi magyar lakosságú helyeken többnyire hiencz az iparos. A lánzséri, kőszegi és rohonczi kőmívesek nyáron át Budapesten és Bécsben dolgoznak, az alsó-ramóczi ácsok is messzire eljárnak munkára. A csávái agyagipar jóhírű. Az esztergályosoknak és szitakötőknek is elég jó keresetök van ; de a hajdan Hiencz házak Rohonczon. virágzó ruházati ipar-ágak a gyári technika haladása s a nagyobb tőke üzérkedése következtében nagyon aláhanyatlottak. Megemlíthető háziiparuk a kosárfonás és a seprőkötés is. A hiencz egyszerű eledelei a burgonya és bab, a túros rétes, néha káposzta füstölt hússal, hozzá rozskenyér, vagy több helyt jó fehér búza- kenyér. Az italban mértékletesek ; néhol almabort, a búcsúkon méhsört isznak. A hiencz életében nem visznek kiváló szerepet a népszokások és képzeletvilágán kevésbbé uralkodik a babona. De a hagyományokhoz való ragaszkodása s lakhelyének félreeső volta mégis sok érdekes vonását meg- őrizték az ősi népéletnek és néphiedelemnek. Ezek azonban vidékenként