Seite - 404 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

404 fölé. E hely gyakori kirándulások czélpontja. Meg is jutalmazza a kilátás nagyszerűsége a kiránduló fáradságát. Délnyugatra látja a stájer Alpesek utolsó óriás törzsökét, a Wechselt (Hoher Umschluss 1.738 m.); szembe magával, nyugaton, az Alacsony Tauern lánczolatnak csaknem mindig hóval borított végső tetejét, a Bécs-Újhelyi havast (Schneeberg) a mögötte sorakozó kúpok sokaságával; a havas előtt a Hohe Wand meredek szikla- falait; odább éjszakra a Bécsi Erdő változatos hegylánczát és az ettől keletre elterülő bécsújhelyi medenczének síkját számtalan helységeivel; majd az ország határán emelkedő Lajta-hegység egész lánczolatát, melyen túl a Hundsheimi tető és még tovább a Kis-Kárpátok kéklenek; kelet felé lába alatt látja a Soproni hegység hosszú gerinczét az éjszakra kiszökellő rövid, de meredek oldalgerinczekkel ; majd a Fertő tükre csillan föl, mely mögött a végtelennek látszó síkság terűi el a Duna mindkét partján. Dél felé is a hegy- kúpok (Somló és Bakony hegyei) egész sokasága köti le a bámuló tekintetét. E pontból, mint csomópontból, ágazik ki keletre némi déli elhajlással a Soproni hegység, melynek gerincz-magassága a 600 métertől kezdve mind inkább fogy úgy, hogy Sopron városától délre a 275 méter magas Harkai domb süvegalakú kúpjával végződik. E kúpot tökéletes alakjánál fogva sokan mesterséges halomnak nézik, de valójában nem egyéb termé- szetes (szálban álló) csillámos gnajsztömegnél. A Fertő-melléki dombhát Kópházától éjszakra kezdődik a 225 méter magas Steinberggel és innen a tó partjával párhuzamosan halad éjszaki irányban Oka község legszélső határáig. A Fertőbe siető Rákos patakja két tagra osztja; a kisebbik, déli tag, a Zarhalm* legmagasb pontja a Finkenkogel (260 méter), míg az éjszaki tag a Hausberggel 283 méternyi magasságot ér el. E dombhát kristályos kőzetű alaphegysége legnagyobb részét a lajtamészkő fedi be, melyet a híres rákosi és margitai bányában fejtenek. Az innen kikerült kövekből épültek Bécsben az új tudomány- egyetem, az udvari múzeumok, a városház, az igazságügyi palota, stb. A kő jelességét már a rómaiak is becsülték, számos kőbányáik közül az Okától éjszakra eső Hölzlstein tetején levő tisztán mutatja a római bányászok eljárási módját. A kristályos kőzetek görgetegeiből álló kavics- lerakodás, illetőleg e kőzetdarabok elmállott törmelékei képezik csaknem mindenütt az al-talajt, melyen a híres ruszti bor terem. ' Ez a név (Szár-halm, Szárhalom; a magyarság első századaira mutat vissza; fordítását a Finkenkogeltól délre levő „Kohlenberg" = Kahlenberg tartotta fönn.