Seite - 405 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2
Bild der Seite - 405 -
Text der Seite - 405 -
405
A megye éjszaknyugati határán emelkedő Lajta-hegység valóságos
sziget-hegység, mely délnyugatról éjszakkeletre csap. Nyugati tövét a Lajta
folyó, a keletit a Vulka patakja mossa. Az ország határa túlnyomóan a hegység
gerinczén halad; a háta igen jól kifejlődött, mert a magaslati különbségek
igen csekélyek. Innen van, hogy a legújabb időkig kocsiút nem vezetett
rajta keresztül. Legmagasb pontjai a Szarvkőtől keletre emelkedő Naphegy
(480 méter) és aKis-Martontól éjszakkeletre felmagasió Bükktető (442 méter).
A Lajta-hegység kristályos magvát nagyobb részt csillámpala meg gnajsz
alkotja, melyre kvarczit települt, ezt viszont dolomit és mészkő födi.
A sok kőbánya közül különösen említendő a szárazvárni, melynek kemény
mészkövét Bécsbe szállítják, hol például a Fogadalmi-templom csaknem
egészen ebből a kőből épült; e mészkő keményebb faját szobrászati mun-
kákra is használják. A fölötte települő fehér, egészen krétaszerű mész az
úgy nevezett „bécsi fehér" (Wiener Weiss) előállítására szolgál, mely néven
messze földre szállítják. Itt a Lenk-féle bányatelepen meszet is égetnek.
Az 1893-iki évben a mészből 173, az iszapolt krétából 63 waggont
szállítottak el leginkább a két Ausztriába, Morva- és Csehországba, de
Boszniába és Romániába is.
Az odább éjszakkeletre levő kismartonhegyi kőbánya talán az ország
legrégibb bányája. Ennek anyagából épült részben a Szent István templom
Bécsben, a pozsonyi székesegyház, a Szent Benedek-rendi templom Sopron-
ban, stb. Jelenleg azonban a jó kő már fogytán van, miért is inkább csak
közönséges házépítésre való követ fejtenek benne. }ó hírnek örvendenek még
a széleskúti kőbányák is, melyekben a szobrász munkához való kő fejtésére
fektetik a fősúlyt.
A Soproni hegységgel földrajzilag összefüggnek a Lánzséri hegyek, de
geologiailag tekintve, azoktól különböző alkotásúak. Ezek ugyanis kristályos
palákból álló bazalt-tömegek párkányán ülnek, melyek a harmadkor végén
tódúltak föl. Legnagyobb magasságukat a Pauli-hegyen érik el. Itt a bazalt-
oszlopok óriási töredékeivel össze-visszahányt tetőn két nagy (keleti és
nyugati) gúla emelkedik. A keletiben 730 méternyi, a nyugatiban pedig
755 méternyi magasságot ér el a hegy. Ez tehát egyszersmind Sopron-
megye legmagasabb pontja.
A Soproni hegységben két harmadkori barnaszéntelepet találunk, az
egyik a brennbergi, melyet 1792 óta mívelnek. Ez Sopron város tulajdona;
területe 4.931 négyszögkilométer, termelése évenként 800.000 métermázsa
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (2), Band 16/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország IV (2)
- Band
- 16/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 334
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch