Seite - 405 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

405 A megye éjszaknyugati határán emelkedő Lajta-hegység valóságos sziget-hegység, mely délnyugatról éjszakkeletre csap. Nyugati tövét a Lajta folyó, a keletit a Vulka patakja mossa. Az ország határa túlnyomóan a hegység gerinczén halad; a háta igen jól kifejlődött, mert a magaslati különbségek igen csekélyek. Innen van, hogy a legújabb időkig kocsiút nem vezetett rajta keresztül. Legmagasb pontjai a Szarvkőtől keletre emelkedő Naphegy (480 méter) és aKis-Martontól éjszakkeletre felmagasió Bükktető (442 méter). A Lajta-hegység kristályos magvát nagyobb részt csillámpala meg gnajsz alkotja, melyre kvarczit települt, ezt viszont dolomit és mészkő födi. A sok kőbánya közül különösen említendő a szárazvárni, melynek kemény mészkövét Bécsbe szállítják, hol például a Fogadalmi-templom csaknem egészen ebből a kőből épült; e mészkő keményebb faját szobrászati mun- kákra is használják. A fölötte települő fehér, egészen krétaszerű mész az úgy nevezett „bécsi fehér" (Wiener Weiss) előállítására szolgál, mely néven messze földre szállítják. Itt a Lenk-féle bányatelepen meszet is égetnek. Az 1893-iki évben a mészből 173, az iszapolt krétából 63 waggont szállítottak el leginkább a két Ausztriába, Morva- és Csehországba, de Boszniába és Romániába is. Az odább éjszakkeletre levő kismartonhegyi kőbánya talán az ország legrégibb bányája. Ennek anyagából épült részben a Szent István templom Bécsben, a pozsonyi székesegyház, a Szent Benedek-rendi templom Sopron- ban, stb. Jelenleg azonban a jó kő már fogytán van, miért is inkább csak közönséges házépítésre való követ fejtenek benne. }ó hírnek örvendenek még a széleskúti kőbányák is, melyekben a szobrász munkához való kő fejtésére fektetik a fősúlyt. A Soproni hegységgel földrajzilag összefüggnek a Lánzséri hegyek, de geologiailag tekintve, azoktól különböző alkotásúak. Ezek ugyanis kristályos palákból álló bazalt-tömegek párkányán ülnek, melyek a harmadkor végén tódúltak föl. Legnagyobb magasságukat a Pauli-hegyen érik el. Itt a bazalt- oszlopok óriási töredékeivel össze-visszahányt tetőn két nagy (keleti és nyugati) gúla emelkedik. A keletiben 730 méternyi, a nyugatiban pedig 755 méternyi magasságot ér el a hegy. Ez tehát egyszersmind Sopron- megye legmagasabb pontja. A Soproni hegységben két harmadkori barnaszéntelepet találunk, az egyik a brennbergi, melyet 1792 óta mívelnek. Ez Sopron város tulajdona; területe 4.931 négyszögkilométer, termelése évenként 800.000 métermázsa