Seite - 410 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

410 apadni kezdett, még pedig annál rohamosabban, mennél jobban haladt előre a Rába-szabályozás. Már az i892/3-iki télen oly csekély volt, hogy fenékig befagyott, minek folytán a halak mind kipusztultak belőle. Jelenleg azt tervezik, hogy egészen lecsapolják. Valami nagy haszon nem háramlanék ebből a vidékre, mert dr. Szabó József szerint a mívelésre alkalmas föld nem menne többre 60 négyszög kilométernyi területnél, a többi 270 négyszög kilométernyi térség pedig tisztára hasznavehetetlen volna ; sőt Telegdi Róth Lajos geologus nézete szerint a tökéletes lecsapolás csak káros hatással lehetne a vidék szőlő- és földmívelésére. Mostanában a kiszáradt mederben gyakran folynak archaeologiai kuta- tások, melyek a soproni oldalon mintegy 2000 lépésnyire a régi parttól befelé, oly terület fölfödözésére vezettek, hol a római edények és téglák cserepei egész garmadával találhatók. A keleti oldalon a széplaki határban szintén néhány száz lépésnyire a parttól befelé római téglasírokra bukkantak. A déli és délkeleti partokon és ezektől befelé gyakran akadtak kőkorbeli tárgyakra, nevezetesen csiszolt kővésőkre és baltákra. Sokan ebből czölöpépítményekre következtettek, de ezen kérdés eddig még nem dönthető el. Míg a Fertőben nagyobb volt a víz, sok hal tenyészett benne. Legnagyobb számmal volt benne a ponty és kárász ; »csuka és sügér már kevesebb volt ; annál több volt a keszeg, melylyel még a sertést is etették. A halat leginkább kürtővel fogták; ezen eredeti magyar haltévesztő készítését a német községek halászai is eltanulták a magyaroktól. Sehol Magyar- országon nem készítették oly ügyesen e nádlészákból összeállított halfogót, mint Sarrod, Széplak és Hegykő vidékén. Roppant számmal látogatták a Fertő tavát a vízi madarak is. Ennek és a Hanság ingoványainak köszönheté Sopronmegye azt, hogy Magyarország 330 madárfajtája közül 250 fordult elő határában. Jelenleg azonban ez mind megváltozott; hal nincsen, madár is csak kevés fajta van. Még legnagyobb számmal van a vadlúd (cinereus és segetum), melynek óriási falkái azonban nem szívesen látott vendégei a gazdáknak. Egyedüli hasznot hajt még a nádtermés, melyet waggonszámra szállítanak Németországba az eszterházai nádgyár telepéről. A nád fiatal hajtását takarmányul is használják. Vad dolgában még kedvező a mai helyzet a Hanságban. A rengeteg nádasokban a vízi madarak ezrei költenek, így a Kapuvár és Csorna közötti han „Aranyos"-nak nevezett szakaszában a kócsagok egész serege fészkel, a mi pedig manap már ritkaság számba