Seite - 411 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

411 megy Magyarországon. Az itteni Eger erdőben sűrűen tanyáz a szarvas; szügy ig gázol a vízben, úgy keresi eledelét, míg fiai emelkedettebb helyeken tartózkodnak. Előfordul itt még a vadmacska is. A vidra igen közönséges. A nevezett erdőben fogták ki 1747-ben azt a rejtélyes, elvadult gyereket, a Hany Istókot, kinek képe Eszterházán a kastélyban látható. A kapuvári anyakönyv szerint körülbelül nyolcz éves lehetett, midőn a vízből kifogták, hol békákkal és halakkal táplálkozott s rendkívüli ügyességgel úszott. Kuktának alkalmazták a kastélyban, de egy év múlva, mikor már beszélni tudott és a ruhához is hozzászokott némileg, megint nyomtalanúl eltűnt. Az által, hogy a Hanságon keresztül nagy csatornát ásnak, a vizek majd leapadnak, és akkor itt is megváltozik minden. Már is szántanak, vetnek ott, hol még néhány évvel ez előtt úszó és gázló madarak tanyáztak. Egyes helyeken levő tisztásokat tónak neveznek, ilyen példáúl a Loblói tó, a mosoni Hanban; Sopron keleti határán, a vasúttól éjszakra van a Barbacsi tó; vízi vadjainak sokaságáról híres. A Fertő-menti, nagyobbára kiszáradt tócsák közül nevénél fogva megemlítendő a hegykői határban volt „Boszorkánymártogató". A Hanságban már a régi időben ástak szabályozó csatornákat és emeltek töltéseket. Ilyen lehetett az, melyet özv. Nádasdy Tamásné ásatott a XVI. században a Répcze vízének levezetésére. Különösen csatornákkal szabá- lyozták a Hanságba ömlő folyókat, mint az Ikvát, Répczét és Kis-Rábát. Azon kivűl ástak egy főcsatornát, mely a Fertőből kiindulva a mosoni Hanságon keresztül egyenesen keletre a Répczébe vezetett, ennek hoszsza fölül van a 30 kilométeren. Ennek medrében ássák most a nagy csatornát, melynek mélysége 4.8 méter, fenekének szélessége pedig 15 méter. Ez a pomogyi hídnál kezdődik. Maga a híd környéke a vizek kettéosztását jelöli ; nyugatra a Fertőbe, keletre pedig a Hanságba folynak a vizek. Innen érthető az, hogy ha a fentebb felsorolt folyók igen megáradnak, akkor vizök nagy része a Fertő felé folyik le, mert példáúl az Ikva tenger fölötti magassága torkolatánál 118 méter, a Répczéé 116 méter és ugyanannyi a Kis-Rábáé, vagyis e két utóbbi folyó tengerszín fölötti magassága egyenlő a Fertő partjának magasságával, miért is ez a Hanság nyugati feléhez képest való- ságos horpadás, mélyedés. Ebből magyarázható a Fertő víztükrének időszaki változása; nedves esztendőkben megtelik, száraz években pedig olykor egészen el is apad. A fölsorolt folyók közül az Ikva mindazon ereket fölveszi, melyek a Soproni hegység keleti felének éjszaki és déli lejtőin erednek. Ikvának 52*