Seite - 416 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

416 ménye Sopronmegyének még a czukorrépa, melylyel közel 20.000 hold van beültetve. Az évi termést 2.5 millió métermázsára becsülik. A burgonya- termés a homokos dombföldeken kitűnő minőségű és a gazdáknak többet jövedelmez magánál a búzánál; főpiacza Alsó-Ausztria. A rétek az egész terűlet 8.61%-át, a legelő pedig 7.84%-át teszi. A nádas és terméketlen föld a megye területének jelenleg még 9.47%-a; de a náddal szintén jövedelmező kereskedést űznek és a nádtermés a Fertőmellék meg Hanság melletti lakosoknak munkát és kenyeret ád kivált kemény teleken, a mikor a Hanság befagyott mocsarain százával sürög-forog a nép, hogy a nádast learassa. » Állattenyésztés tekintetében Sopronmegye az ország első megyéi közé tartozik, s ezen gazdasági ág különösen az újabb időkben rohamos fejlődésnek indult. A szarvasmarhatenyésztés két irányban fejlődött; az igavonó barom tenyésztésében és a marhahízlalásban. Utóbbi a virágzó czukoriparral áll szoros kapcsolatban. Nagyban elősegítik a szarvasmarha-tenyésztést az újabban felállított bikatenyésztő-telepek. Ilyen telep jelenleg öt van : a Szili pusztán, Pecsenyéden, Kapuvárott, Csernelházán és Sághon. Egy hatodik- telep most van alakulóban Gyórón. Az utolsó tíz esztendőben nagy lendület- nek indúlt a tejgazdaság és vajkészítés is. A marhakereskedés évről-évre nagyobb mérveket ölt. A lótenyésztés emelésére szolgál egy közös csikó-legelő és a gazdák számára rendezett lóversenyek Nagy-Czenken. Kizárólag a könnyű magyar lovat tenyésztik. Az eddigelé elhanyagolt sertéstenyésztés újabban fellendü- lőben van. A juhtenyésztés ellenben évről-évre csökken. A baromfitenyésztés jövedelmezőségét nagyban elősegíti Bécs közelsége. Ugyanez áll a tojás- kereskedésről is. Több község férfi lakossága csupán ezzel a két czikkel kereskedik egész éven át. Áttérve a sopronmegyei iparra, első helyen kell a czukorgyártásról megemlékeznünk, öt nagyszabású répaczukorgyár van a megye területén: Nagy-Czenken, Bükön, Félszerfalván, Czinfalván és Petőházán. A termelt czukor (évenként 250—300 ezer métermázsa) leginkább kivitelre kerül. A soproni czukorárú-, csokoládé- és dragée-gyár czikkei szintén messze földön keresettek. Megemlítendő itt a soproni malátagyár, mely czikkeit leginkább Svájczba szállítja. A gőzmalom-ipar is nagyot fejlődött az utolsó években; 1894 végén már 20 gőzmalom működött. A szövőipar terén megemlítendő a vimpáczi selyemgyár; a lajta-újfalusi jutafonó- és szövőgyár,