Seite - 422 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

422 több bizonyíték szól a mellett, hogy a hallstatti kor itteni lakói thrák-illyr népek valának, míg a La Tène-ido a kelták letelepülésével esik össze. E népek összekeveredéséből származtak a pannonok, kik időszámításunk elején a rómaiak hatalma alá kerültek. A Sopronmegyében előforduló százakra menő telepek adatai a mellett szólanak, hogy a régibb lakók együtt éltek a hódítókkal; ezért találjuk sok helyütt egymás mellett a hallstatti, a La Tène és római korszakok leleteit. A telepek sokaságából még az is következik, hogy a régi időben is sűrű volt a megye területén a népesség. A római hódoltság korában Scarbantia eleintén oppidum, később municipium volt. Voltak duumviijei is, a mint ezt az új városháza építésénél fölszínre került feliratos márványtáblák bizonyítják. A római korból származó maradványok közül legérdekesebbek azon óriási szobortöredékek, melyek a városháza telkén egy szépen festett teremnek a mostani földszínnél 4 méterrel mélyebben fekvő padlójáról kerültek napfényre. Gyönyörű márványból valók és faragásuk művészi kézre vall. Csak az a kár, hogy szörnyen össze voltak rongálva; egyes töredékeken égés nyoma is látható. A népvándorlás viharai után először találkozunk Sopron német nevével Német Lajosnak 845-ben kelt adományozó levelében, hol „Oudinburch" r és „Odinburch" alakban fordul elő. Az Árpádok sokszor fordultak meg Sopronban, mely a XIII. század elején sólerakó hely volt. E század elején itt találjuk már a Szent Jánosról nevezett lovagrend egy „preceptura"-ját vagy „conventtt-jét is, mely „locus credibilis", vagyis hiteles hely volt. A tatárjárás idején sokat szenvedett a város. Harczos Frigyes osztrák herczeg IV. Bélának szorult helyzetével visszaélvén, elfoglalta Sopron városát; de Béla csakhamar visszavette tőle. A későbbi századokban is sok hadi viszon- tagságnak volt kitéve a város, egészen a XVIII. századig, mikor végre békésen fejlődhetett tovább. A jelen század ötvenes éveitől számítható Sopron város újabb föllendülése, mely az alkotmány visszaállítása óta mind jobban fokozódik. A Győr felől vasúton ide érkező útas először is a Deák-térre jut, e gyönyörű ligetté varázsolt sétatérre, melynek mindkét oldalán csínos épületek emelkednek ; ezek közül a felső leányiskola tűnik szembe nagy és arányos méreteivel. A Széchenyi-téren a kaszinó nagy épületét találjuk. Nevezetes az 1557-ben alapított ev. lyceum is, mely főgymnasiumot és theologiát egyesít magában; könyvtárában több mint 21.000-nyi kötet könyv van. Számos jeles hazafi nyert itt kiképeztetést ; többek közt Kis