Seite - 432 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

432 Oszlop és Margita községeket érjük; míg a Fertő mentén Okán át Rusztra jutunk. Ez országunk legkisebb rendezett tanácsú városa sz. kir. város czímével, 1548 lakossal. Hajdan egészen magyar város volt s a XIV. század okleveleiben még Szil név alatt fordúl elő. Tovább délre Medgyes következik érdekes parasztházaival, melyekben oszlopos lépcsőzet vezet föl a lakásba. A Rákosra, vivő út nyugati oldalán van a Mithraeum, a rómaiak idejéből fenmaradt szentély, melyben Mithrasnak áldoztak ; ettől valamivel fölebb a hegy tetején volt Macskakő vára, mely a zsebrákok kezébe kerülvén, a XV. században ostora volt a vidéknek, míg a soproniak földig le nem rontották. Ma nyoma sem látszik. Rákoson van a győri püspök kastélya; a helységen keresztül folyó patak partján áll a pozsonyi országút mellett a fegyház rengeteg épülete, mely régebben czukorgyár volt. E helyen bronzkori, később római telep volt. A Fertő-mellék délnyugati sarkában levő Balf a Csák nemzetségé volt, de a XIV. század elején Sopron város tulajdonába ment át. Még egy pillantást vetünk a tájék gyönyörű képére, azután vezetőnkre bízván magunkat, Fraknótól délkeletre az erdős hegygerinczeken át Szikrára, majd az ettől délre eső Felső-Péterfára (régente a Peturoké) jutunk. A közbe- eső hegygerincz fenyvesében őskori sírhalmok domborúlnak. A Schwarzen- bach mentén a völgyben fekvő Kabold várát és helységét érjük. Kabold (Kobolt, Coboltstorph) múltja a XIII. századig nyomozható vissza. Eredetileg négyszögre épült, minden sarkán egy-egy toronynyal ; mély árka nagyobbára most is megvan. Egy órányira innen délre fekszik Lánzsér; sokan láto- gatják, különösen Bécsből. Ez is, mint Fraknó, három oldalt meredeken aláhanyatló sziklahegy tetején épült, járható nyugati oldalát kettős árok védi. A romokban heverő vár három részből : az alsó-, közép- és felső várból állott. Alkalmasint a felső vár volt a legrégibb rész, melynek óriási torony- szerű épülete szükség esetén mentsvárúl szolgált. Ez három tagból állott: az alsó, hengeralakú, 20 méternyi magas alaptoronyból, melyen hét ablak- nyílás volt; az ebből kiemelkedő keskenyebb, szintén kerekded alakú s hat ablakú középtoronyból és az ennek hegyébe épült négyszögű karcsú felső toronyból. A középső vár félkör alakban fogta körűi a mentsvárat. Itt volt a vár piacza. Az alsó vár épületei a kapuk mellett csoportosúltak. A várnak összesen 7 tornya volt. Lánzsér tehát egyike volt legerősebb határszéli várainknak, és mint építmény, méltán foglalja el Fraknó, meg a vasmegyei Léka kőzött a középső helyet. Keletkezése talán a XII. századra tehető. 1612 óta az Esterházyak bírják Lánzsért. A vártól odább nyugatra fekvő