Seite - 436 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

436 asszony volt a Nádasdyak bájos szépségű leánya. Mikor felöltöztették, hogy a templomba menjenek, szörnyű égzengés támadt. A menyasszony koszorús fővel állt az ablakhoz, hogy nézze, sokáig tart-e még az égi háború ; de az ég mind sötétebb lett. Egyszerre meghasad a felhő, egy rettenetes csattanás, egy sikoltás — és a szép menyasszony halva terűit el. Német-Keresztúrhoz közel van Czenk falu, a Széchenyi család birtoka. A temetőben levő, dór stylben épült sírboltban egy oltárszerű márványlap jelöli a „legnagyobb magyar", gróf Széchenyi István sírját. Ott nyugszik a nagy kalocsai érsek, gróf Széchenyi Pál is. A temető előtti renaissance stylű templomot gróf Széchenyi István építtette. Az angol ízlésű parkban álló grófi kastélyt nemes egyszerűség jellemzi. Belsejében gazdag könyvtár és tudományos gyűjtemények vannak, nagyob- bára gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai útazásából. Az előtte való kertből indúl ki egyike a legszebb hársfasoroknak, melyet Barkóczy Zsuzsánna grófné férjével, Széchenyi Antal gróffal, együtt ültetett 1751-ben. E 3 kilométer hosszú fasornak az éjszaki vége felé van a mauzóleum, Széchenyi Béla gróf nejének, Erdődy Hanna grófnőnek művészi síremléke. A fasor egy kis erdőbe vezet, melyen túl a Fertő fölötti fensík egyik kimagasló pontján van a gloriette, gróf Széchenyi Ferencz kedves tartózkodó helye. Innen a legszebb kilátás esik a Fertő mosolygó tájékára. Mint fönnebb említettük, természeti, valamint néprajzi sajátságainál fogva Sopronmegye két részre osztható. Bízvást föltehetjük, hogy a megye hajdan közigazgatásilag is két részből állott. Meg lehet ugyanis állapítani, hogy a Rábaköznek Sopronmegye területén belül volt némi hatósági önállása, a mennyiben a XV. és XVI. században ismételten találkozunk a Rábaköz kerületének (districtus) alispánjaival és szolgabíráival, kik széküket rendesen Nempthiben (ma Németi), a tulajdonképeni Rábaköz legközepén tartották. Némi önállásra mutat a már szintén említett rábaközi főesperesség is. A győri kanonokok egyike mind mai napig viseli a rábaközi főesperes czímet. Sopronmegye síkságos felében jelenleg három járás van : a csepregi, kapuvári és csornai. Az első a pulyai járás keleti tőszomszédja, délnyugati, Vasmegyével határos szöglete alacsony dombvidék, a többi síkság. Őskori és történeti korokbeli leletekben gazdag, a mit különben a másik két járásról is elmondhatni. Mind a három kivált római és népvándorlási emlé- kekben gazdag. Azok a 2—3 méter magas, hosszúkás homokos dombok, melyek a síkon meglehetős sűrűen fordúlnak elő, valóságos múzeumok,