Seite - 437 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

437 melyekben a különböző korok mindenféle emlékeit bőven találjuk. Valahány kanyarulata van az itteni folyóknak és vízereknek, mihelyt lapos halmot zárnak körűi, bizonyosra foghatjuk, hogy azokban, ha egyebet nem, római maradványokat mindenesetre találunk. A római épületek maradványait a nép a vörös barátokkal (paulinusokkal) hozza kapcsolatba és szekérszámra hordja haza a kitűnő minőségű téglákat a közelebb fekvő lelőhelyekről. A cseprcgi járás hasonnevű székhelye, Csepreg, a Répcze jobb oldalán a dombvidék alján fekszik; lakóinak száma 3.843. A járás éjszakkeleti határán van a Szolgagyőri major, közelében nagyobb őskori sánczgyűrűvel. Innen átlépve a számos történetelőtti sírhalommal borított szent-miklósi gyöpre, a kapuvári járásba érünk, melynek egyik nevezetesb helye Eszterkáza. Kis község ugyan, de a múlt században herczeg Esterházy Miklósnak, a „fényes"-nek, pazar építkezései folytán világhírre emelkedett. Itt van az ország egyik legnagyobb kastélya sok teremmel és 126 szobával; e kastély Mária Teréziát is látta vendégül. A Haydn vezetése alatt volt színháza európai hírrel birt. A herczeg halálával Eszterháza fénye is meg- szűnt. A járás székhelye Kapuvár, a Kis-Rába mindkét partján; egyike az ország legrégibb helyeinek, melyről egy oklevélben már 1162-ből van említés. A XV. században a Kanizsayak, majd a Rozgonyiak bírták. 1558-ban Nádasdy Tamás nádor és neje Kanizsay Orsolya, valamint fiuk, Ferencz, nyerték adományban Kapuvárt a hozzá tartozó 17 községgel és 2 2 pusztával együtt, jelenleg az Esterházy herczegi család a birtokosa. Kapuvár a Rábaköznek kulcsa és mint ilyen, sok háborús jelenetnek volt színhelye. Valamennyi rábaközi község közül a csornai járás hasonnevű székhelye fejlődik a leggyorsabban. Mint vasúti csomópont már is magához vonzza a Rábaköz kereskedelmét. Csorna szintén egyike a legrégebben lakott helyeknek az országban. Tőszomszédos keleti földjein kőkorbeli telepek maradványait találjuk ; magában a községben számos népvándorlás-korbeli sírra akadtak; a legnevezetesb leletre a prépostsági téglavetőben tettek szert, hol a munkások egy csontvázat ástak ki, melynek koponyáját gránátokkal, karneol- és borostyánkövekkel kirakott arany diadema vette körűi. Ránk magyarokra nézve legérdekesebb a Csornától éjszakra eső XI. századbeli csatári és keletre fekvő sülhegyi temető, mely a X. és XI. századból való. Ezeknek rendszeres föltárásáról a sopronmegyei régészeti társulat gondoskodik.