Seite - 441 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

441 Az alluvium a Duna által bekerített szigeteken, a Duna partján, valamint a Lajta mentén, a Fertő keleti partján és a Hanságban tűnik elő. A hansági turfának átlagos vastagsága 2 méter; talpát kékes vagy sárgás, helyenként homokos tályag alkotja egészen l méter vastagságban, mely alatt kavics következik. A tőzeget jelenleg már csak a lehndorfi kerületben ássák s lokomobilok fűtésére és almozásra használják. A Fertő mellékén elszórtan szikes tavakat és szikes területeket találunk, melyek úgy keletkeztek, hogy a Fertő vize visszahúzódása után a kiszáradt terület talajában levő szóda a talajvíz vándorlása következtében nyáron át kivirágzik ; innen pedig a következő nedves időszakban a mélyebb helyekre mosódik, hol aztán a szódás agyag egy, a vizet át nem eresztő réteget alkot. Mikor még ezek a területek víz alatt állottak, az altalajban egy mészkőpad (Hardpan) képződött, a minőt példáúl Pátfalvánál láthatunk. Idők folytán az ily medenczékben az összes lerakodott sók és elmállási termékek annyira fölszaporodtak, hogy ma a víznek nyáron való elpárolgása után 2—4 centiméter vastag sóréteg áll elő. E vidék apró tavai telve vannak ilyen szódaoldattal, s a legelők egészen olyanok, mint az alföldi agyagokon a szikes területek. Míg nedvesek, szép zöld pázsitot alkotnak, de mihelyt kiszáradnak, a gyep is kisül rajtuk, a szóda pedig foltonként kivirágzik, vagya hol erre egyes agyagos helyeken nem képes, kőkemény kopár szíkfoltokat alkot. A Fertő környékének növényzete rendkívül gazdag és változatos, számos képviselőjével a tengermelléki flórának. Nagy csoportokban találjuk itt a pozsgás gerebcsint (Aster Tripolium), a fűnemű somocsingot (Salicornia herbacea), a tengerparti sutlapot (Schoberia maritima); helyenként föl- tűnik a Lythrum salicaria, Cytisus radisponensis, Crypsis aculeata, Glyceria distans, Chenopodium glaucum, a különböző nád, káka, szittyó és palkafélék, melyek néhol szigetekké csoportosúlnak. Az egész megye a pozsonyi medencze legszélsőségesebb időjárású vidéke. A szárító éjszakkeleti szél itt az uralkodó, s a csapadék kevés, mit a jobbadán diluvialis kavicson nyugvó sekély feltalajú föld nagyon megérez. A közegészségi állapotok nem mondhatók kedvezőtleneknek. Lakossága 28 nagy és 32 kis községben oszlik meg. A községek csín és tisztaság által tűnnek ki, a szép fehérre meszelt s mindig gondosan tatarozott házak inkább módos polgárságra, mintsem paraszt lakosságra mutatnak. Moson az ország egyetlen megyéje, a melyben a német lakosság van többségben. A népesség többi része nagyobbára magyar, kisebb számmal M. 56