Seite - 442 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2
Bild der Seite - 442 -
Text der Seite - 442 -
442
horvát. A mosonmegyei német és horvát Bécsben is eléggé ösmert alak,
melyet a míveletlen fenyér után „ Heidebauer "-nek neveznek ott ugyan,
de valójában vagyonossága és értelmessége ezt az elnevezést alaptalannak
bizonyítja. Annál is kevésbbé illik rá ez a lenéző elnevezés, mert a mióta az
idők viharai miatt a magyar köznemesség a megyéből kipusztult, annak
helyét a mai gazdálkodó lakosság foglalja el, mely mellett csak nagy uradal-
mak és szegény zsellérek vannak, s így a közép és kis birtokos osztálynak
jóformán ez a jómódú nép az egyedüli képviselője. Mosonmegyében a kötött
természetű birtok igen tekintélyes helyet foglal el. Maguk a hitbizományok
a megye területének 20.89%-át foglalják el. 351.656 holdnyi területből
ugyanis hitbizományokra 73.340 hold esik, miből 24.534 hold szántóföld.
A legrégibb hazai hitbizomány, a Harrach Lénárt Károly-féle, e vár-
megyében alapíttatott 1628-ban; ehhez 1695-ben az Esterházy Pál herczeg-
féle járult; végre a legújabb korban (1878) gróf Zichy Henrikné Meskó
Irén báróné létesített gróf Zichy Jakab javára egy hitbizományi Rajkán.
A legnagyobb hitbizomány tulajdonosa azonban Frigyes főherczeg, kinek
13 kerületre osztott s 26 majorral ellátott birtoka 35.991 holdat foglal
magában, minek 43.7%-a szántóföld. Nem csekély azonban a községi és
közbirtokossági birtok sem, a mennyiben amaz 26.838 holddal a vármegye
területének 7.64%-át, emez pedig 22.632 holddal annak 6.450/o-át foglalja el.
Megjegyzendő azonban, hogy a községi birtokokból 63%-a földadó alá nem
eső terület, a közbirtokosságiakból pedig 59.58%_a legelő.
A megyében általában a gabnatermesztés a fő jövedelem-forrása a kis
birtokosnak. Az utolsó tíz év átlagában legnagyobb mennyiségű a búza és
az árpa, melynek egy része sörfőzésre is alkalmas, az illmitzi válfaj tája
pedig már az Alföldön is tért foglalt. Egyforma mértékben mívelik a
tengerit és a rozsot, míg a gumós és gyöknövényeket jelenleg igen kis
mértékben termesztik. A gabonatermesztést mintaszerűen űzik. A moson-
megyei kis gazda volt az első, ki a sorvető gépet fölkarolta, s most már itt
a szórt vetés majdnem szokatlan. Itt szereztek be szövetkezeti úton legelőbb
gőzeséplő-gépeket s itt szerkesztették Magyarországban az első jobb rostákat.
A mezőgazdasági termesztési ágak közül említendő még a szőlőmívelés, jól-
lehet régi virágzásából ez is alább hanyatlott s jelenleg csak 3.675 holdnyi
területet foglal el. Legtöbb szőlő Gálos, Nyulas, Nezsider, Védeny, Sásony
és Barátfalu határában terem. A legtöbb helyen fehér bort szűrnek; Védeny
és Sásony szőlői azonban csemege-bort is adnak. Nezsider és Sásony csemege-
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (2), Band 16/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország IV (2)
- Band
- 16/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 334
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch