Seite - 444 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

444 földolgozásra létesített szeszgyár Gátán, egy másik kitűnően berendezett szeszgyár pedig Ürgéden működik. Ez idő szerint egyetlen nagy és eleitől kezdve virágzó gyártelepe a megyének a Moson nagyközségben levő Kühne-féle gépgyár és vasöntő, mely a maga nemében az elsők egyike az egész országban ; fennállása óta e gyártelep csak vetőgépet többet adott el kétezernél itthon és Ausztriában. A kisipar terén többféle iparág föltalálható ugyan Mosonmegyében ; de a készítmények úgy minőségileg, mint mennyi- ségileg csak a helyi szükséglet kielégítésére szolgálnak. A házi ipar elég élénk és változatos. Legnagyobb mértékben űzik a lakosok a gyékényfonást, melynek készítményeiből kivitelre is szép mennyiség jut. Fő helye ez ipar- ágnak a tiszta magyar lakosságú Puszta-Somorja és környéke. A jelen század elején némely Fertő-környéki községek, mint Valla és Gálos, sziksót is termeltek, de ennek az iparnak is régen vége van. A megye vizei ma nem szolgáltatják azt a nagy hasznot, mint hajda- nában, mert a Fertő újból kiapadt. Nyugatról a megyét az öreg Duna határolja, melyből Rajka felett kiszakad a mosonyi vasgyőri kis Dunaág, mely a termékeny Szigetközt átölelvén, szeszélyes kanyarodásban Magyar-Óvártól nyugatra folyik és Moson mezőváros mellett elhaladva, Mecsér alatt ismét elhagyja a megyét, melynek déli határát különben a Rábcza is mossa, míg a Fertőnek keleti (26.170 kataszteri holdra terjedő) és a Hanságnak éjszaki része tartozik e megyéhez. Ha a megye központját és székhelyét meglátogatjuk, megismerked- hetünk az oly sokat emlegetett folyócskával, a Lajtával is, mely hajdanta a Sár nevet viselte. E folyó Ausztriából jöve, Lajtafalunál lép át a megye területére ; egy darabig országhatárt is alkot és több ágra oszolva, Magyar- Ováron és gyönyörű parkján foly keresztül, hajdanában várát is körülölelte, melynek árkában azonban jelenleg gondosan művelt kertek láthatók. Mosonmegyének székhelye a Lajta és Kis-Duna egyesülésénél fekvő Magyar-Óvár, csínos, 3.302 lelket számláló városka, mely e jelzős nevét csak 200 év óta viseli, míg a puszta Óvár név már az Árpádok alatt szerepel. Óvárnak mostani vára helyén, vagy e hely közelében a rómaiak ad Flexurn nevű erődje feküdt, melynek őrsége a Duna balpartjáról át- átcsapó quadokat, markomanokat s egyéb barbar népeket tartotta szemmel. A rómaiak főhadi szállása Carnuntumban (a mostani Petronell helyén Alsó-Ausztriában) volt, honnan a Peutinger-féle térkép szerint hadi út