Seite - 451 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

451 Moson vára elpusztulása után lassanként újból fölépült s híres gabona- rakodó helylyé fejlődött, hova a gabonát a Dunán hajókon, innen pedig szekereken szállították leginkább Bécsbe. A mosoni Dunaág eliszaposodása és a bécs-győri, utóbb Uj-Szőny-Komáromig kiterjesztett vasútvonal kiépítése oly bénítólag hatottak a város gabona-kereskedésére, hogy ma már főleg csak a raktárhelyiségek emlékeztetnek az egykori nagy forgalomra. Azelőtt volt eset rá, hogy egyszerre 5—6.000 gabonával megrakott szekér is útban volt Moson és Bécs között, és egész helységek jóformán csupán fuvarozással foglalkoztak. Ma Mosonnak templomán kivűl a Kühne-féle gépgyár és vas- öntő a legnagyobb nevezetessége, mely a volt főherczegi czukorgyár helyi- ségeit foglalja el s jelenleg egyik legvirágzóbb gyárvállalata hazánknak. Moson, a most már Frigyes főherczeg birtokában levő uradalomnak szintén egyik kerülete, melynek főmajorja többi közt 200 tehén befogadá- sára alkalmas szép istállóval a vasúti állomás tőszomszédságában fekszik. A mosoni, egészen a tőzeges Hanságig elnyúló uradalmi kerületnek egyik érdekes része- a bordacsi majorság, hol a merinó juhtenyésztés fénykorában eredeti leoni s későbben escurial-merinókat tenyésztettek, s honnan ma a bécsi piaczra évenként 700 ezer liternél több tejet szállítanak. Innen nyugatra Szent-Péter és Szent-János községek közelében terűi el a hasonló kiterjedésű Császárrét nevű főherczegi birtok. A vasút mentén Győr felé haladva, szemünkbe tűnik az egykori szent- miklósi czukorgyár épülete, melyben jelenleg gőzmalom van berendezve. Tovább haladva, egy nevezetes kis helység tűnik föl előttünk, Lébény, e nagyobb részt magyar ajkú, 2.969 lelket számláló virágzó község, mely- nek középkori eredetű román stílű temploma építészeti emlékeink egyik kiválóbbja. A lébényi benczés monostort a Győr-nemzetség tagjai alapították a XIII. század első éveiben Szent Jakab apostol tiszteletére. Mikor épült • a templom, határozottan nem tudjuk. A mohácsi vész után a benczések nem érezték magukat bizton e nyílt helyen s így odahagyták kolostorukat. A XVII. század elején Himmelreich György pannonhalmi apát kezében látjuk Lébényt, ki azt Baksay István rokonának hagyományozta, vagy Fuxhoftér szerint eladta. Ez aztán a Győrött lakó jezsuitáknak adta át, kik szünidejüket ott töltötték. De mikor a templom, továbbá Lébény egy része, Sövényháza a barátföldi pusztával 1784 után a kamara kezére jutottak, nem kerülhette ki a templom a szomorú sorsot, hogy el ne éktelenítsék. Gyönyörű kapuját bemeszelték, a templomot magát oly módon javították ki, hogy csak 57»