Seite - 454 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

454 érünk, a hol ennekelőtte szintén több köznemes lakott, de jelenleg maradékuk sincs. Határa az oroszvári Henckel-Donnersmark-féle uradalomnak egyik kerülete. Csúnynak leghíresebb birtokosa az a Szapáry Péter volt, ki 1657-ben a csákvári ütközetben három sebet kapván, török fogságba esett, melyben négy évig sínylett, míg 22.000 magyar aranyforint (közadakozás utján összegyűlt) váltságdíjért szabadságát vissza nem nyerte. Ez a Szapáry 1680-ban Mosonmegye alispánja lett, 1681-ben mint követ a soproni kibékülési országgyűlésen szerepelt, 1684- és 1686-ban Buda ostromában, illetőleg visszavételében személyesen vett részt. 1687-ben bárói rangra emeltetett. A grófi czímet már csak fia nyerte el III. Károly királytól 1722-ben. A csúnyi kastély a gróf Zichyek birtoklása idejében nevezetes tárgya- lások színhelye volt. A pozsonyi országgyűlések idején az ellenzék emberei nem ritkán rándultak ki ide, hogy fontos kérdésekben előzetes megállapodá- sokra jussanak. Csúnyról rövid hajtás után Oroszvárra érünk, mely hajdanában az országnak Ausztria ellen végvára volt. A windsori kastély mintájára épült várszerű kastélya és parkja a megyének egyik legszebb látnivalója. Ez a kastély jelenleg özv. Henckel-Donnersmark grófné Kászonyi Laura tulajdona. Oroszvár híres angol lótenyésztéséről és lóidomító telepéről. Régebben nagyszerű kertészete és gyümölcsfa-iskolája is volt az uradalomnak. Az üvegház falában most is látható néhány római emlékkő. Románstilű templo- mának, mely XII—XIII. századbeli építmény, csak tornya és karja maradt meg épségben. Német és magyar lakosainak száma 1.668. A pozsonyi úttól balra fekszik a jelenleg Batthyány József tulajdonában levő Köpcsényi vár, melyhez számos történelmi emlék, egy az országot a XVII. században izgatottságban tartott pör, mely Liszthi Lászlónak, a „Magyar Mars" czímű verses elbeszélés romlott lelkű írójának lefejezteté- sével végződött, országgyűlési gravamenek, és a legújabb korból többi közt annak emléke fűződik, hogy hazánkban az első gőzekét 1861 június 18-án itt mutatták be. - Bár Schulhof, Esterházy herczeg akkori bérlője, nemcsak itt, hanem a temesmegyei Dettán is alkalmazta e nagy fontosságú találmányt, a gőz- ekével való szántás csak egy évtized múlva volt képes nálunk meghonosodni, még pedig legelőbb Magyar-Óvárt, hova 1870-ben hoztak be egy Eowler-féle kettős rendszerű gőzgépet, míg ma már az Albrechtföldi gazdasági kerület-