Seite - 456 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

456 vallású. Díszes r. kath. temploma 1783-ban épült. A templom mellett az evangelikus tanító szegényes házikója állott, melynek nevezetessége az volt, hogy 1809-ben I. Napoleon abban töltött egy éjszakát. A következő állomás Zurány, hol 1756-ban Kessler Ignácz, a jeles történetíró született. Zurány közelében van egy meganitgyár, hol évenként nagy mennyiségű robbantó anyagot gyártanak. Parndorf, 2.424 horvát és német lakosságú csínos helység, melyről Mosonmegye fensíkját elnevezték. Vidéke igen kies. Brack határszéli városkának csak egyik része tartozik Magyarország- hoz; vasúti pályaháza is magyar területen áll; a többi részét Ausztriához számítják. Az országos határok helyreállítása érdekében folyt panaszokban és intézkedésekben Lajta-Bruck neve nem ritkán fordúl elő; így az 1715. évi törvény 72. §-a a lajta-bruckiaknak a Lajtán inneni földjeik megadóztatása és az osztrák kataszterből való kihagyása iránti sérelmek orvoslását is elrendelte; a vármegye követei pedig az 1832—36. évi országgyűlésen nemcsak a győri egyházmegyéhez tartozó sárfenéki (mannersdorfi) uradalom visszacsatolását és a Lajta régi medrének országos határúi leendő kijelölését követelték, hanem azt is, hogy Bruck városa magyar birtokait illetőleg a megyének tartozzék számadásait bemutatni. Bruck hadászati szempontból is említést érdemel; állandó katonai tábora évenként nagy hadgyakorlatok színtere. Brucknál ereszkednek alá a Lajta-hegység végső nyúlványai, melyeknek oldalait szőlők borítják, míg belsejében számos nagy kőbányá- ban fejtik a kitűnő mediterránkorbeli mészkövet, mely a Lajta-hegységben való tömeges előfordúlásáról vette az irodalomban ismeretes Lajta-mészkő nevet. A legnagyobbszerű kőbányák Császár-Kőbánya, Sásony, Ayiílas és Bruck határaiban vannak, s a kő innen is, épen úgy, mint a Lajta-hegység sopronmegyei kőbányáiból, nemcsak a környékre, de legkivált Bécsbe szállít- tatik, melynek újabbkori legnagyobb és legszebb monumentális épületei magyar kőből épültek. A Magyar-Óvárról Hegyeshalomra vivő úttól balra a megye legnagyobb határú és legvagyonosabb községeibe jutunk; legelőbb Szolnokra (Moson- Szolnok), melynek határában érdekes bronzkori leleteket találtak, s odább dél felé az egymással határos Szent-János és Szent-Péter községekbe, melyek közül a két elsőnek együtt 15.000, az utóbbinak 10.000 holdat meghaladó határa van; az ezektől nyugatra fekvő Tarcsa község határa is közel 10.000 hold.