Seite - 462 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

462 keszeget; az apró keszeg halacskák (Lauben) halászása is jövedelmes volt, a mennyiben a bécsi gyöngymívesek szívesen vásárolták azokat ezüstös pikkelyeikért. Ettől a jövedelmes mellékfoglalkozástól s a nád-, káka- és gyékény- vágástól most, midőn a Fertő újból kiapadt, elesett a környéki lakosság; e mellett a nagy víztükör elveszése visszahat az éghajlatra is, melyet kétség- telenül mérsékelt, mi által kedvezőleg hatott a szőlőmívelésre is, mely a védenyi, nyúlási és nezsideri úgy nevezett „Tószegw-nek, rSeewinkeltt-nek még nem oly régen is tetemes jövedelmi forrása volt. A Fertő tavától éjszakra s csekély távolra van Nezsider, Mosonmegye legnagyobb járásának székhelye. Már a rómaiak korát megelőző időkben a kelta bójok tanyája volt, miről e vidékbeli (kőkalapács, véső, balta s egyéb) I leletek tanúskodnak. Az első Árpádok alatt besenyők lakták. Régen Zuvibat, Szombathely volt a helység neve. Később, mikor ezek helyére németeket telepítettek, ezek Új-telepnek, illetőleg a maguk nyelvén Neue-, New-, vagy Neusiedl-nek keresztelték. Ugyanakkor nevezhették el a Fertő tavát is Neusiedler Sé^-nek. Majd viszont a magyar lakosság a Neusiedl-t a maga kiejtése szerint Nezsider-re változtatta. • Nezsider első birtokosa a korona, illetőleg Moson királyi vár volt ; de már 1 208-ban II. Endre oda ajándékozta Chepán (István) nádornak. IV. Béla ettől visszavette ugyan, de utóbb megint csak odaajándékozta a nádor István nevű fiának. Ez időben azonban már a szentkereszti cistercita apátság- nak is voltak Nezsideren földjei, mert az apátság 1270-ben egy Csuno nevű bécsi polgárnak ott egy telket adott. 1296-ban III. Endre, mikor Albert német » császár leányát, Ágnest, eljegyezte, Nezsidert ajánlotta fel jegyajándékúl. ? Agnes királyné később boldogúlt férje és a saját lelki nyugalmáért e birtokát é az esztergomi anyaegyháznak, 1322-ben pedig az esztergomi érseknek és káptalannak adományozta. 1452-ben a Hunyadi János és Giskra közt Beszterczebányán kötött béke értelmében Giskra birta harminczadjövcdel- mével együtt, holott 1450-ben Hunyadi a pozsonyi polgárokat parancsolta a harminczad birtokába iktatni és erre nézve a soproniakat is útasította. Miután Hunyadi László a harminczad ügyét Giskrával a királynál békésen elintézte, az 1453. évben csakugyan a pozsonyiak kapták bérbe a harminczad jövedelmét. A XVI. század elején a Bazini és Szentgyörgyi grófok birtoka volt, majd ezek mosonyi ágának kihaltával a koronára szállván, II. Lajos 1516-ban jegyajándékúl adta nejének, Mária királynénak. Ezen adományt