Seite - 466 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

190 E lánczolatok elseje a szenimártoni, halmainak játszi hullámzásával, itt-ott hirtelen felszökő ormaival, gazdag szőlőtelepeivel, erdőkoszorúivai a megyének egyik legszebb részlete. Táp-Szentmiklósnál lép a megye terü- letére s éjszaknyugatnak vonulva, alkotja a boráról híres Rész-hegyet, továbbá a Szent Imre magaslatot, hol a hagyomány szerint Anasztáz Astrile, a magyarországi első benczés apát üdvözlé a kolostor látogatására érkezett királyfit; majd pedig azt a hármas halmot képezi, a melyet — mint vélik — az ország czímerébe vett föl a nemzet kegyelete s melyek egyikén, a „Szenthegyen", keresztény polgárosodásunk ős tanúja, a pannon- halmi kolostor emelkedik. A lánczolat végső emelkedése a Pannonhalomtól éjszakra fekvő Sághalom. A szentmártoni lánczolat keleti lejtőjétől rónavidék húzódik a Vértesek felé, nyugati oldalán pedig a Pánzsa-ér termékeny völgye vonúl a ravazd-csanaki hegy vonalig; ez utóbbi hosszaság, szélesség és magasság tekintetében legkiválóbb emelkedése a megyének, melynek terü- letét Ravazdnál éri el, hol a lánczolat oldalán egy katlanszerű mélyedés tátong; ezt a Bakonyról visszavert tengervíz örvényszerű forgása vájta egykoron. A ravazd-csanaki hegyláncz egyenes vonalban éjszaknyugatnak terjed; gerinczét erdők borítják, lejtőit szőlők díszítették, utóbbi időben a filloxera pusztításai következtében a szőlők helyét részben szántóföldek foglalták el. A lánczolat legkiválóbb emelkedése a 318 méter magas Pál- hegy, csak kevéssel alacsonyabb ennél a nép által Hegyes-Magasnak nevezett Magashegy. Innen kezdve a hegyvonal fokozatosan alább-alább ereszkedik és Csanaknál szelíd lejtővel záródik. A megye harmadik lánczolata, a sokorói, a ravazd-csanakitól nyugatra esik s vele párvonalosan haladva a pátka-tényői völgyet övezi. So kor ó nevét némelyek szerint sok urától, birtokosától nyerte, mások szerint sok orrától, ormától. E hegy vonala a megyében Rájárnál kezdődik s éjszak-nyugati irányban a koronezói homokbuczkáknál ér véget. Délkeleti felén jó részben erdők fekszenek, éjszaknyugati oldalát szőlők foglalják el. A közel múltban a filloxera itt is nagy pusztításokat vitt véghez. A lánczolat kiválóbb pontjai a Kajár mellett lévő Harangozó-hegy, a melyen egykor a pálosok kolostora emelkedett; a nép azt tartja, hogy nevét is az akkor hangzott sok harang- szótól nyerte; azután a Kopasz- és Ebédlátó hegyek. Magaslataikról a Somlyó- és Ság-hegy szabályos alakjaiban, a vasmegyei éjszaki magaslatok és a Schneeberg kékjében gyönyörködhetik a szem. A lánczolat nyugati oldalán futó terület Sokoró-alja nevet visel ; közepét a Bakony ere szeli