Seite - 474 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

474 adományozta, kinek ivadékai a XVII. század közepéig voltak e terület birtokosai. Midőn 1809-ben Győrt a francziák bírták, a megye gyűléseit ideiglenesen Téthen tartotta. Felpécz régen a Peécz nemzetség birtoka; e törzs hajtása az Apponyi grófi család. Gyömöre némelyek szerint a hajdani avar-gyűrűnek volt szegélye; a XVI. században Enyingi Török Bálint birtoka, később a Csákyaké, majd az Esterházyaké. A Gyömörétől délkeletre fekvő Kajárt Szent István ideje óta a bakonybéli benczés apátság bírja. A megye délnyugati részében fekvő Gyarmatit helyén a rómaiak idejében Mursella nevű telep volt. Ezen vonult át az Arrhabonából (a mai Győrből) Sabariáig (a mostani Szombathelyig) vezető kereskedelmi út. Gyarmathtól nyugatéjszak- nak, a Marczal és Rába völgyében Móriczhida fekszik, hol a XIII. században állítólag Móricz nyitrai főispán premontrei prépostságot alapított, melynek épülete a török dúlás napjaiban pusztúlt el. Móriczhidától éjszaknak a Rába balparti területén, a Tóközben fekvő Kóny a XIII. században Szent János vitézeinek volt birtoka, majd a győri káptalan kapta azzal a kötelezettséggel, hogy jövedelmét részben iskolai czélokra fordítsa. Szomszédságában Enese fekszik, a hasonnevű nemzetség ősi fészke. A Tóköztől éjszakra elterülő Szigetköz legkiválóbb pontja Hédervár, mely alapítóját a II. Géza király idejében bevándorolt Hederich lovagban, a Héderváry híres nemzetség törzs- atyjában tiszteli. Nemzetségének tagjai kiváló szerepet vittek a hazai közélet- ben, mint egyházi és világi méltóságok viselői. 1348-ban e nemzetség összes birtokaira pallosjogot kapott Nagy Lajos királytól. Jószágait megszakítás nélkül élvezte 1521-ig, a mikor Héderváry Ferencz belgrádi várnagy hűtlen- ség miatt nagyobb részöket elvesztette. Az elvett jószágokat II. Lajos király Bakics Pálnak adta. Később a család részint királyi adományok, részint vétel útján visszaszerezte a birtokait, melyek Héderváry Kata fiúsítása és házassága következtében a Viczay családra, ennek magvaszakadtával pedig Héderváry- Khuen Károly grófra, a jelenlegi horvát bánra szálltak. Hédervár mezőváros, mely 1794-ben négy vásár tartására nyert szaba- dalmat. Nevezetessége a várkastély gyönyörű parkjával s ebben a híres Kont-fával, melynek árnyában a hagyomány szerint Kont István az elégület- lenekkel összejöveteleit tartotta. A kastélyban, mely a földszintjén máig Árpád-kori építészeti részletekkel is bír, néhány évvel ezelőtt tűzvész pusztított, mely a gazdag gyűjteményekben is tetemes károkat tett. A Duna vizétől délre fekvő rónán, a szent-mártoni lánczolattól keletre Pdzmánd, Mezó-Eörs és Pér említhetők ; Pázmándot a Pázmán nemzetség