Seite - 476 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2
Bild der Seite - 476 -
Text der Seite - 476 -
476
érezhető hanyatlás állott be. A jobb minőségű borokat Szent-Mártonban,
t
Ecsen, Nyúlon, a két Baráthban, Ménfőn, Tényőn és Kajáron szűrik.
A megyének 240 ezer kataszteri hold termékeny területéből mintegy
124 ezer hold a szántóföld, melyen minden gabnafajt termesztenek. A termés
évi átlaga nemcsak a közszükségletet elégíti ki kellőkép, hanem még kivitelre
is jókora mennyiség kerül belőle. A föld nem mindegyik tájon egyformán
jó minőségű; legjobbak általában a folyóvölgyi részek. A kisebb birtokosok,
volt úrbéres gazdák, még nagy részben kezdetlegesen gazdálkodnak, földeik
javítására kellő gondot nem fordítanak; a nagy birtokokon azonban szakérte-
lemmel vezetett gazdálkodási rendszer dívik. Néhol, mint példáúl a pannon-
halmi főapátság birtokain, lehetőleg ipari gazdálkodást űznek. A megye kiváló
nagybirtokosai a Wenckheim, Héderváry- Khuen, Lamberg és Esterházy
grófok, a győri püspök, pannonhalmi főapát, győri káptalan, csornai prépost,
bakonybéli apátság, meg a Bay, Lévay, Mihályfi, Bezerédj, Milkovich,
Földváry, Lippay, stb. családok.
A mezei gazdasággal kapcsolatos állattenyésztés virágzó. Faj nemesítésre
nemcsak a nagyobb uradalmakban, hanem néhol a falvakban is jó minőségű,
alkalmas állatokat s méneket tartanak; a szentivániaknak, périeknek, kónyiak-
nak, stb., igen jó lovaik vannak. A juhászat terén némi hanyatlás állott be
a gyapjú vásár csökkenése miatt. A sertéstenyésztés emelkedőben van.
A szarvasmarhák hizlalása mind nagyobb tért kezd elfoglalni; főleg némely
nagy birtokon, így a pannonhalmi főapátság jószágain is, rendszeresen űzik.
A megye közgazdasági érdekeinek felvirágoztatásán a Győrött székelő
„Győrvidéki gazdasági egyesület" fáradozik.
A nyerstermeléssel kapcsolatos házi ipar ágai közül dívik a fonás és
szövés, a gyékény- és kosárfonás, szalmafonatok s czirokseprők készítése.
A gyáripart illetőleg van a megyében néhány gőzmalom, több téglagyár,
továbbá eczet-, olaj- és süteménygyár. A száraz- és vízi malomipar virágzó.
A nép soraiban nagy szerepet vitt régebben a nemesi elem. Alig van
vidék az országban, hol a terület nagyságához mérten annyi nemes lakott
volna, mint itt: 12.000 nemes fő 26 • mérföldön! Asszony fa, Ballony,
Bajcs, Bácsa, B'óny, Dunaszegh, stb., mind nemesi falvak valának. Az
Asszonyfalvayak, Alapyak, Balassák, Czoborok, Csitvánok, Eőrkények,
Gyimóthyak, Gyömöreyek, Kapyak, Megyerek, Mindszenthyek, Némayak,
Selyemek, Tápyak, stb., a régi, a Bayak, Barczák, Bezerédjek, Enesseyek,
Földváryak, Gyapayak, Horváthok, Kálóczyak, Lippayak, Matkovichok,
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (2), Band 16/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország IV (2)
- Band
- 16/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 334
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch