Seite - 478 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

478 Milkovichok, Purglyk, Sebők, Szalacsyak, Szluhák, Zámoryak, stb., most is meglevő nagyobb birtokú s a megye közéletében szereplő nemzetségek. Egyházi kormányzat tekintetében a megye róm. kath. vallású lakossága az esztergomi érsek, a győri püspök s a pannonhalmi főapát joghatóságának van alá rendelve; az első a Sziget- és Csilizközben, a főapát a megye hét községében, a győri püspök pedig a megye többi részében gyakorolja főpásztori hatalmát. Az ágostai hitvallásúak főpapja a Győrött székelő dunántúli püspök; a helvét hitvallásúak a dunántúli egyházkerülethez tartoznak. A mózesi hitűek legnagyobb hitközsége a győrivel egyesűit győrszigeti. A megye politikai, szellemi, társadalmi életének középpontja, termé- keinek4 rendes piacza Győr sz. kir. város. A hol a Rába és a Rábcza egyesűit vizeiket a Kis-Dunába öntik, már a régi korban város volt, mely Arrhabona (Rábaszállás) kelta nevet viselt. E néven szerepel a rómaiak idejében is; és bár tagja volt a Bregetiótól (Ó-Szőny) Vindobona (Bécs) felé húzódó erődvonalnak, mégis inkább keres- kedelmi, mint katonai fontossággal birt. A népvándorlás idejében avargyűrű volt, melyet Nagy Károly ostromolt meg. Ezutáni történetét a régiség homálya fedi, mely a honfoglalás szakában oszlik el. A X. században mint erőd szerepel; kapujára függeszteti ki István fejedelem a Koppány fölnégyeit testének egy részét. Mivel ez mások rettentésére történt, az ős hitért hevülő, 9 a törzsszerkezetért küzdő magyarság tömegesen lakhatott Győr táján. Az országszervezés alkalmával Győrött várispánság létesült. István püspökséget is alapított itt, s ez időtől kezdve a nemzet egyházi s állami életében folytonos, olykor fontos szerepet is vitt e város. Falai között országgyűléseket tartottak; királyok időztek benne, kik kiváltságokat oszto- gattak a városnak ; főpapjai viszálykodó fejedelmi rokonokat csendesítettek- le, buzogtak a hitért, ápolták a tudományt, s ha véráldozatot kivánt a közjó, a csatamezőn haltak meg mint hősök. Fontos kiváltságokat nyert a város V. István királytól az 1271-dik esztendőben. Nevezetesen örökre kivette polgárait a főispán és alispán Ítélete, törvénylátása és hatalomköre alól ; tetszésök szerint választhatták bírájokat, vám- és hadmentességet nyertek, földbirtokot s a Dunán szabad révjogot kaptak. Abban az időben következő tagozattal bírt a város: a püspök lakáúl szolgáló fellegvár, ennek szomszédságában a vár, a kiváltságolt polgárok lakhelye, a vár alján a Káptalan-Győr, a mai belváros területe, melyen