Seite - 479 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

479 a székes káptalan jobbágyai laktak, alávetve a káptalan földesúri joghatósá- gának. Az V. István adta kiváltságokat utódai : IV. László, III. Endre, Róbert Károly s később más királyok is megerősítették. A lakosok abban az időben részben iparral és kereskedéssel, de leginkább földmíveléssel foglalkoztak. A Mátyás-korabeli Bonfinius Győrt nevezetes földmívelő helynek mondja. Fontos változás történt a város belső életét, valamint országos hivatását tekintve, a XVI. században. A délkelet felől Bécs felé hömpölygő török áradatnak előgátat kellett vetni, melyen hullámai nagyobb törést szenvedjenek. Bécs biztosítása szempontjából a győri erődöt elsőrangú várrá fejlesztették, melynek falai közt tágas hatáskörrel rendelkező főkapitány székelt ; a városbeli élet katonai jellegű lett. Az erődítés munkálatait részint országos, részint osztrák pénzsegélylyel eszközölték. Hogy a vár ellenálló képességét fokozzák, kisebb és nagyobb távolban elővárakat emeltek ; András-, Tarisznya-, Világos- és Lesvár, Mérges meg Patona voltak ilyenek. A helyzeténél fogva is erős Győrt bevehetetlennek tartották. S mégis török kézre került. Az erős falak közt nem volt meg a főkapitány- ban a jellem ereje. Hardeck Ferdinánd gróf árúlása Győr bástyái közé juttatta Szinán hadát az 1594. év szeptember 29-én. Győr ekkor török katonai város lett, de csak négy évre. Az árúló főkapitány kívánsága: „hogy a törökök mennél tovább békésen bírják e várat", nem lehetett foganatos. A csorbát, melyet gyávaság, árúlás ej te a fegyveren, hősies elszántságnak kellett kiköszörülnie. A derék Schwarzenberg Adolf és a vitéz Pálffy Miklós 1598. év márczius 29-én föl is szabadították Győrt a félhold uralma alól. Az izlam hadai ezután is meg-megjelentek még falainál, de a várnak többé nem lettek uraivá. 1683-ban Kara-Musztafa Győrnél pihente ki a bécsi futamodás fáradalmait, s itt vettetett hurkot Ibrahim pasa nyakára, kiben a szenvedett kudarcz okozóját látta. Két évtized múlva a Rákóczy-féle mozgalom Győrt is érinté, a kuruez hadak több ízben körülzárolták e várat. Egy századdal később, mikor csaknem egész Európában lobogott a harcz • tüze, s ennek egyik lángja hazánkra is átcsapott, Győrt is sujtá a vész: egy hétig tartó megszállás után 1809-ben június 24-én a francziák hatalmába került, kik a várost keményen megsarczolták. E mozgalmak idején I. Napoleon is megfordúlt Győrött. Hadi fontosságát azonban nem sokára elvesztette, niert még 1820-ban megkezdték a bástyák rendszeres lebon- tását. jelenleg csak a püspöki lakot éjszak s nyugat felől környező falak hirdetik, hogy itt hajdan más élet is volt.