Seite - 482 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

iè2 át a jezsuita rend tagjai voltak vezetői; 1802 óta a benczések töltik itt be a nevelői és oktatói tisztet. Sűrűen látogatott intézete ez a Dunántúlnak; tömegesen járnak belé a szomszédos és távolabbi vidékek ifjai. Az intézet anyakönyveiben soha el nem halványuló betűkkel szerepelnek Deák Ferencz- nek, továbbá az első magyar miniszterelnöknek, Batthyány Lajos grófnak, a Kisfaludy testvérpárnak és a hazai közélet egyéb jeleseinek nevei. A főgymnasiumi épület éjszaki sarkától kelet felé a Megyeház-útcza húzódik; a megyének benne fekvő székháza hajdan Ferencz-rendi kolostor volt; jelenleg nemcsak a megyei hivataloknak, hanem a pénzügyigazgató- ságnak is helyisége. A megyeház szomszédságában levő épület a néhány évvel ezelőtt megszűntetett kir. jogakadémia czéljaira szolgált, most állami polgári leányiskola van benne elhelyezve. A jogakadémiát Mária Terézia királynőnk alapította 1769-ben; II. József császár 1785-ben Pécsre helyezte át, de már Ferencz király uralkodása alatt ismét visszakerült Győrre ; kiváló hírnévnek örvendve állott fenn 1848-ig; innen kezdve két évtizeden át » szünetelt; az 1867-ben ismét életre keltett intézetet Trefort Ágoston köz- oktatásügyi miniszter szűntette meg. A volt jogakadémiai épülettől csekély távolban záródik a Belváros keleti határa, míg a nyugati a kármeliták csinos templomával s kolostorával a Rábánál ér véget. A Belvárossal összeköttetésben lévő Ferdinánd- és Ferencz-városrészek újabb eredetűek ; ez délről s keletről, amaz csak délről környezi a Belvárost. Tágas, egyenes szabású útczákkal dicsekszenek ép úgy, mint a Belváros. A Ferdinánd-város a legszebben fejlett része Győrnek ; újabban itt nyertek helyet az állami főreáliskola díszes épülete, a királyi tábla és törvényszék palotái; ide tervezik az új városházat is. A Ferencz-városban vannak elhelyezve a férfi és női tanítóképző intézetek; emez állami, amaz felekezeti s a győri püspökben tiszteli fentartóját. A Ferencz- és Ferdinánd-város- részeket a Baross-útcza különíti el egymástól; ezen útczának a Belvárosba vezető nyílása fölött emelkedett a város tornya, a tűztorony, azon a ponton, a hol Schwarzenberg és Pálffy, Győr felszabadítói, a várba törtek. A közle- kedés ez előtt a torony kettős kapuívezete alatt történt; de nem régiben biztonsági tekintetekből lebontották a tornyot. Az Újvárost a Rába vize, a Nádorvárost a vásártér különíti el Győr említett három részétől. Az Újváros a XVI. század első felében keletkezett; a megye s a szomszédos hódoltsági vidék menekülő népe szállott meg itt, Győrvár falai alatt keresve óltalmat a török üldözés és pusztítás ellen.