Seite - 482 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2
Bild der Seite - 482 -
Text der Seite - 482 -
iè2
át a jezsuita rend tagjai voltak vezetői; 1802 óta a benczések töltik itt be
a nevelői és oktatói tisztet. Sűrűen látogatott intézete ez a Dunántúlnak;
tömegesen járnak belé a szomszédos és távolabbi vidékek ifjai. Az intézet
anyakönyveiben soha el nem halványuló betűkkel szerepelnek Deák Ferencz-
nek, továbbá az első magyar miniszterelnöknek, Batthyány Lajos grófnak,
a Kisfaludy testvérpárnak és a hazai közélet egyéb jeleseinek nevei.
A főgymnasiumi épület éjszaki sarkától kelet felé a Megyeház-útcza
húzódik; a megyének benne fekvő székháza hajdan Ferencz-rendi kolostor
volt; jelenleg nemcsak a megyei hivataloknak, hanem a pénzügyigazgató-
ságnak is helyisége. A megyeház szomszédságában levő épület a néhány
évvel ezelőtt megszűntetett kir. jogakadémia czéljaira szolgált, most állami
polgári leányiskola van benne elhelyezve. A jogakadémiát Mária Terézia
királynőnk alapította 1769-ben; II. József császár 1785-ben Pécsre helyezte
át, de már Ferencz király uralkodása alatt ismét visszakerült Győrre ; kiváló
hírnévnek örvendve állott fenn 1848-ig; innen kezdve két évtizeden át
»
szünetelt; az 1867-ben ismét életre keltett intézetet Trefort Ágoston köz-
oktatásügyi miniszter szűntette meg. A volt jogakadémiai épülettől csekély
távolban záródik a Belváros keleti határa, míg a nyugati a kármeliták csinos
templomával s kolostorával a Rábánál ér véget.
A Belvárossal összeköttetésben lévő Ferdinánd- és Ferencz-városrészek
újabb eredetűek ; ez délről s keletről, amaz csak délről környezi a Belvárost.
Tágas, egyenes szabású útczákkal dicsekszenek ép úgy, mint a Belváros.
A Ferdinánd-város a legszebben fejlett része Győrnek ; újabban itt nyertek
helyet az állami főreáliskola díszes épülete, a királyi tábla és törvényszék
palotái; ide tervezik az új városházat is. A Ferencz-városban vannak
elhelyezve a férfi és női tanítóképző intézetek; emez állami, amaz felekezeti
s a győri püspökben tiszteli fentartóját. A Ferencz- és Ferdinánd-város-
részeket a Baross-útcza különíti el egymástól; ezen útczának a Belvárosba
vezető nyílása fölött emelkedett a város tornya, a tűztorony, azon a ponton,
a hol Schwarzenberg és Pálffy, Győr felszabadítói, a várba törtek. A közle-
kedés ez előtt a torony kettős kapuívezete alatt történt; de nem régiben
biztonsági tekintetekből lebontották a tornyot.
Az Újvárost a Rába vize, a Nádorvárost a vásártér különíti el Győr
említett három részétől. Az Újváros a XVI. század első felében keletkezett;
a megye s a szomszédos hódoltsági vidék menekülő népe szállott meg itt,
Győrvár falai alatt keresve óltalmat a török üldözés és pusztítás ellen.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország IV (2), Band 16/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Magyarország IV (2)
- Band
- 16/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1896
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 334
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch