Seite - 484 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

484 czélszerűbb új kórházat építenek. A Kossuth Lajos-útczában emelkedik még a római katholikusok díszes Szent József temploma, a Kossuth Lajos-útcza mögött vonúló Rácz-útczában pedig a görög-keletiek egyháza. E felekezet tagjai jelenleg csekély számúak, önálló lelkészséggel sem bírnak; főpásztoruk a budai gör. keleti püspök. 9 Az Újváros a Rába és Rábcza által határolt közben feküdvén, gyakran érezte e folyók árjainak pusztító erejét ; utoljára 1883-ban sújtá a vész. A két folyó szabályozása óta hatalmas töltések oltalmazzák a vízveszély ellen. A két folyó alkotta szögletben nyúlik el a város gyönyörű sétatere; éjszaki részét a megye téthi szülöttének, Kisfaludy Károlynak érczszobra díszíti, a mely Mátrai Lajos szobrászunk alkotása; déli felében, a Radó-téren, a színház áll, hatalmas iskolája egykoron a fejlődő magyar színészetnek; több kitűnő színművészünk ragyogtatta itt tehetsége első sugarait. A Radó-tér délnyugati csúcsán emelkedő gúla a sikeresen végrehajtott vízvédelmi mun- kálatok emlékköve. A sétatértől nyugatra fekvő „hosszú-híd" az Újvárost a Nádorvárossal köti össze. Valamikor Szent-Benedekfalva, Kertesszer s a szent-adalberti prépostság foglalták el a mai Nádorváros területét. A prépostság épülete a jelenlegi Kálvária környékén feküdt ; emléke mostanig fönmaradt. A székes káptalan egyik tagja a győri hegyről nevezett szent-adalberti prépost czímét viseli. A Nádorvárost a m. kir. államvasútak pályateste zárja el Győr belső részeitől ; a forgalom könnyítésére a pályatest fölött remek vashidat emeltek, mely létesítőjének, Baross Gábornak örökíti emlékét. A Nádorvárostól délkeletre Szabadhegy terűi el. Valamikor Szent- Mihálynak, Szabadinak hívták. Mai nevét a XVII. század óta viseli. Gazdálkodó nép lakja. Van derék lovas kaszárnyája. Győr ismertetésénél nem lehet említés nélkül hagyni azt a két községet, melyek, bár politikailag megyei kormányzat alatt állanak, az élet egyéb viszonyaiban sokszorosan Győrre támaszkodnak. Ezek: Győrsziget és Rév- falu. Amazt a Rábcza, emezt a Duna választja el Győrtől ; az összeköttetést hidak eszközlik köztük. Győrsziget eredete a XVI. század második felére esik. A győri püspök birtoka volt, azért hajdan Püspök-Sziget írnek nevezték. Vízközi fekvésénél fogva többször elborítá a Duna és Rábcza árja, de a- romokból mindig megújúlva emelkedett ki s jelenleg egyik kiválóan szép községe az országnak. Főbb útczái kövezettek s légszeszszel világitvák; van vízvezetéke, eczet-, olaj-és süteménygyára, Simon Jánostól győri püspöksége