Seite - 487 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

Tata és vidéke. Tóvárosi villa a nagy tó partján. A Duna Komárommegyét két, majd- nem egyenlő részre osztja. Politikai tekintetben mind a két rész a dunán- túli kerülethez tartozik ugyan, de föld- rajzilag csak a déli része fekszik a Duna jobb partján. A Győr-, Veszprém-, Fehér-, Pest- és Esztergommegyétől határolt eme terület legnagyobb részt dombos, hullámos síkság. A legdélibb részén, a hol a bakonyi hegynyúlványok érintik, magasabb homokos halmokat találunk. A délkeleti sarkon, a tatai járásban, a Vértes-hegység átterjed ide Fehérmegyéből s végig vonúl Komárommegye keleti részén egész a Dunáig. E hegylánczolat két nagyobb hegycsoportból áll. Az első a Gerecse, mely a tokodi és tatai völgyek közt terűi el. Legmagasabb csúcsai : a megye határán fekvő s 633 méter magas Gerecse, Bariasz vég (537 méter), a Bánya (460 méter) és az Oreg Kovács-hegy Szőllőstől keletre (490 és 508 méter). A másik hegycsoport a Vértes, melyet egy hosszú völgy választ el a Gerecsétől. Ezen a völgyön megy keresztül a szőny-brucki vasútvonal. A Vértes hegycsoport legmagasabb csúcsai a Körtvélyes (481 méter), a Kapberek (474 méter), a Mészáros-hegy a gesztesi vár- romokkal (382 méter), továbbá a Felső-Gallától délre fekvő Mészáros-hegy (421 méter). A regényes, bükk- és tölgyerdőkkel borított hegyek alkotó részei márga, agyagos homok, rhäti dolomit és egyéb másodkorú képletek. Igen gyakori a fehér és vörös márvány s darázskő. A rómaiak korából nap- fényre került emlékek bizonyítják, hogy már ők is használták e márvány-