Seite - 488 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

488 bányákat, melyek gazdagságra s jó minőségre nézve az alpesiekkel bátran versenyezhetnek. Az almási hegyekben gazdag mésztuff-bányák vannak; innét szállítják a követ a bécsi Hofburg építéséhez. Barna-kőszén kisebb-nagyobb rétegek- ben majd mindenütt található. De még ez is kiaknázatlanul hever a föld mélyében. A regényes részletekben fölötte gazdag hegység pompás völgyeket, hegyszorosokat zár közre; imitt-amott kisebb-nagyobb barlangokra is akadunk. Legtágasabb ezek közt a szőllősi határban fekvő „Szelim lyuka", melyben a hagyomány szerint a török háborúk idején hét falu népe talált menedéket, míg a barlangból kitódúló füst el nem árúlta őket. Komárommegye, de főleg Tata és vidéke kisebb-nagyobb patakokban, erekben és tavakban igen gazdag. A nyugati részek vizei a nagyigmándi tavakba futnak össze; majd egy levezető fő ágon (Czonczó) Lovadnál a t Dunába szakadnak. A keleti vidéknek fő ere az Altalér, mely Környe és Bánhida alatt elfolyván, a tatai vizekbe szakad; innen csatornákban halad tovább s Füzitőnél és Almásnál a Dunába ömlik. » A tavak közül legérdekesebb s méltán legnevezetesebb is a tatai nagy tó, mely egymaga hatszáz holdnyi területű. Közelében, a grófi kertben van a Cseke-tó és éjszak felé a városon kivűl a Feneketlen-tó. A források közül az almási kénes források s az igmándi kitűnő keserű vizek említendők mint legismertebbek. Komárommegyének dunántúli részében már a rómaiak korában moz- galmas élet uralkodott. A Vág vidékén lakó quadok ellen ugyanis számos római gyarmat és vár épült itt. Ezek között legfontosabb volt a mai Ó-Szőny helyén, állítólag Traján császár által emelt Bregetio. E várnak s vidékének' védelmére állomásozott itt a legio I. adjutrix nevű hadosztály, Tata vidé- kének és Komáromnak egy pár századig építője, őre és lakosa. E légiónak köszönhetni azt a pompás útat, mely innen Aquincumba és Arrhabonába vezetett; továbbá azokat a vízvezetékeket, melyeknek romjai Tatánál (Ad Lacum Felicis) ma is láthatók. A rómaiak véres háborúkat folytatván a Dunán át-átcsapó quadok és sarmaták ellen, Bregetióban több római császár megfordúlt. Sőt Ammianus Marcellinus állítása szerint Valentinianus császár Bregetióban végezte be életét. A római kor emlékeiből tömérdek sok került már e vidéken napvilágra. Koporsókat, pénzeket, épületmaradványokat stb. ma is gyakran találnak.