Seite - 494 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

494 a várat pedig egészen földúlta. 1597-ben Pálffy Miklós és Pernstein János visszafoglalván a várat a töröktől, azontúl rendesen törvényes királyának hódolhatott ugyan, de a folytonos harczok alatt igen sokat szenvedett. Legutólszor II. Rákóczy Ferencz hadai foglalták el. 1707-ben visszavétetvén tőlük, I. József seregei a bástyákat és falakat lerontották s így Tata megszűnt királyi vár lenni. Ez események után a tatai uradalom egy ideig a bécsi Krapf család birtokában volt. A Krapf család 1727-ben eladta 343.524 forintért Esterházy József grófnak. Azóta állandóan e család bírja a hatalmas uradalmat. Esterházy József gróf, „Tatának második alapítója", mindent elköve- tett, hogy a kihalt várost új életre ébreszsze. Először is szabályoztatta a tatai vizeket; azután egy csatorna-rendszerrel a Dunába vezettette a fűztói, naszályi és almási mocsarakat. Több ezer hold mívelhető földre tett így szert. A meggyérült lakosságot németek betelepítésével szaporította. A letelepülők- nek földeket és adómentességet biztosított. A Hannoverából, Westfaliából és Elszászból jött svábokkal és frankokkal telepítette be Tolnát, Felső-Gallát, Alsó-Gallát, Somlyót, Szentmiklóst és Tatát. E jövevények ma már jó részben nemcsak érzelmükre, hanem nyelvükre nézve is teljesen magyarok. Esterházy József áldásos munkáját utódai is folytatták. A mi ma meg- tekintésre méltó Tatában, azt mind e család bőkezűségének köszönheti a város. Gróf Esterházy Károly egri püspök építette a nagy és szép főtemplomot, mely méltó társa a pápai és csákvári templomoknak, de ezeknél szebb fekvésű. Esterházyak építették a piarista gymnasiumot és templomot; ők alapították a nagyszerű angol kertet, a kastélyt és egy majolika-gyárat, mely e század elején még virágzott és készítményei versenyeztek a holicsi majolikával. Tata-Tóváros ma közel 12 ezer lakost számlál. Egyszerű, de csinos földszintes házai első tekintetre elárulják, hogy a lakosság legnagyobb része iparos és kereskedő. Iparosai közül nagy hírnévre tettek szert a csapók; még 1836-ban is 136 csapó-mester volt a városban. Az ötvösök egyik múlt századi remekművét az 1884-ben Budapesten rendezett ötvösmű-kiállításon is megbámúlták. Nagyon keresett iparczikkek voltak a tatai bőrkészítmények, főleg az úgy nevezett gémbőrök, melyekkel az egész országot ellátta Pata. Ma már, mint mindenütt, itt is hanyatló félben van a kisipar. A jelenlegi tatai ipar leghíresebb készítményei a majolika és cserép-edények. Tata-Tóváros képe nem valami vonzó; útczái többnyire kövezetlenek, egy-kettő kivételével szűkek és rendezetlenek. Emeletes ház alig néhány van a városban. Csak újabb időben, mióta a szőny-brucki vasútvonal meg-