Seite - 498 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

498 9 Uj korszak nyilt meg a ménes életében akkor, a mikor az 1869 végével a katonai kincstár kezeléséből a földmívelési minisztérium vezetése alá helyez- tetett, habár azért a ménes melletti szolgálatot azóta is katonai személyzet teljesíti az említett minisztérium rendelkezései szerint. Kozma Ferencz néhai miniszteri tanácsosnak, mint a lótenyésztési osztály főnökének, közel negyedszázados működése igen áldásos hatású volt úgy ezek, mint az egész ország lótenyésztésének újjá alkotására nézve. Az ő kitűnő szakértelme és erős keze küszöbölte ki a ménesből a nem oda való anyagot, viszont ő fejlesztette a megmaradottat arra a magaslatra, hogy az angol telivér-törzs ivadékai nemcsak biztosítékaivá lettek a monarchia ma már nagygyá nőtt telivér-tenyésztésének és versenyügyének, hanem a külföld pályáin is tiszteltté tették a magyar tenyésztést; más felől pedig a telivértörzs mellett olyan, közel 200 anyakanczából álló, magas angolvérű fél vértörzs képződött, mely ma már a hazai tenyésztésnek a legkiválóbb méneket adja, s a melyet a külföld szaktekintélyei is, példáúl az angol Chaplin, készséggel elismernek a világ legelső angol félvér méneséül. Az angol teli vér-tenyésztés zöme a volt grófi tágas parkban van. Kiváló része e parknak a festői fekvésű Wenckheim-halom, gróf Wenckheim Béla néhai miniszterelnök emlékére, ki oly sokat tett Kisbéren a telivér-tenyésztés előmozdítására. Egy lapály övezte dombon, évszázados fényűktől környezve áll az egyszerű emlék. Aljában terülnek el a paddock-ok, s az egy útcza- sorból álló Ritter-falucska, melynek zsúpfödelű csinos házikói egyenkint két-két telivérkancza istállójából állanak, a hozzájuk tartozó befásított téres kifutó helylyel, hol a kanczák és csikók szabadon futkározva legelhetnek. Hátrább vannak az idegen telivér kanczák számára készült istállók és kifutó helyek, hova nemcsak a monarchia, de a külföld lótenyésztői is évente 3—4 száz kanczát hoznak a kisbéri telivér ménekhez. Az előtérben áll a volt grófi kastély, melyben ma főleg irodák és vendégszobák vannak; előtte csinos nyári és téli lovagló helyek, körötte a törzsmének és yearlingek, meg az idomításban levő és használati lovak terjedelmes istállói csopor- tosulnak. A látogatóra nézve legérdekesebb itt a telivér mének ép oly egyszerű, mint czélszerű beosztású istállója, hol tágas rekeszekben állanajc a legérté- kesebb mének, s a hova mindig bizonyos elfogultsággal lép be laikus és szakértő egyaránt. A laikust elfogja az, hogy egy-egy ily mén ára 60, 80, ÍOO ezer forint, sőt némelyike több is, a szakembernek pedig eszébe jut