Seite - 503 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

503 Bábolna sokkal régibb ménes, mint Kisbér. II. József császár uralkodása alatt 1789/90-ben vették meg 450.000 forintért a Szapáry grófi családtól a katonai kincstár számára, azzal a czéllal, hogy fiókintézete legyen a mező- hegyesi ménesnek, mely akkortájt pótlovakat szállított a hadseregnek, sőt igen nagy mennyiségben ökröket is ugyancsak a hadsereg és Bécs városa élelmezésére. Ennek a föladatnak megfelelően tehát ott a múlt század utolsó és a jelen század első éveiben rendszeres tenyésztés alig folyt, mindamellett, hogy a ménes időközben 1806-ban önállósíttatott. A század elejének súlyos évei, a háborúk — melyek egy ízben a ménest a francziák elől Mezőhegyesre Bábolnai tehenészet. menekülni is késztették — gátolták a rendszeres munkát, úgy, hogy csak 1816-ban állapították meg elvben, hogy a bábolnai kanczákat keleti vérű ménekkel fogják párosítani. Kezdetben ugyan nem tartották meg szigorúan ezt az elvet, mert a rosièresi franczia méntelepből zsákmányolt, továbbá a Fechtig báró által, valamint egyes kereskedők útján vásárolt keleti mének mellett a kopsani udvari ménesből oda áthelyezett spanyol ménekkel is kereszteztek vagy tíz éven át, sőt kladrubi ménekkel is tettek kísérleteket. A harminczas évek óta azonban tisztán keleti vér tenyésztése folyt és foly, mely vérnek fölfrissítése czéljából több ízben hoztak ide keletről eredeti arabs méneket és kanczákat. Ily czélból jártak vásárlással megbízott küldöttségek 1836-ban Szíriában, 1843-ban Egyiptomban, 1852-ben, majd ismét 1856-ban megint