Seite - 510 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

510 r Az első Árpádok, az utolsó fejedelmek és első királyok a természet ritka szépségeivel megáldott Esztergomot és környékét szívesen választották lakásuknak, sőt székes városuknak. Szent István atyja, Géza fejedelem idején Esztergomban találkozott a keleti és nyugat-európai műveltség, a görög és német hatás, a keleti és nyugati kereszténység első összemérkőzése. Esztergomban született Szent István 970 körűi. Az esztergomi hagyomány Szent István szülőhelyét a várromok közt épségben megmaradt régi kápolna helyére teszi. Szülővárosában alapította Szent István a tíz első magyar püspökség elöljárójaként az esztergomi érsekséget s alkalmasint Esztergomból indult a fényes követség Asztrik érsek vezetése alatt II Szilveszter pápához Rómába a szent koronáért, melylyel midőn Szent Istvánt 100l-ben meg- koronázták, Magyarország nyugat-európai királysággá s Esztergom annak székvárosává lett. Az első magyar királyok egészen a XIII. század elejéig gyakran Esztergomban tartották udvarukat. A régi esztergomi érsekek, mint az ország többi főpapjai, a király s az ország védelmére a háborúkban megjelentek. Mátyás érsek a Sajónál esett el, Szalkay László esztergomi érsek pedig Mohácsnál. A sajói és a mohácsi vész Esztergom pusztúlását is jelenti. A tatárok a várost, a fellegvár kivételével lerombolták, s a lakosokat leölték. A törökök pedig a másodszor fölvirágzott Esztergomot mohácsi győzelmük után kifosz- tották, a főpapságot elűzték s a lakosságot rabigájuk alá hajtották. Szalkay László után közel három századig nem lakott primás Esztergomban. A primás és a káptalan a mohácsi vész után Nagy-Szombatba menekült. Nagy-Szombatban alapította Oláh Miklós esztergomi érsek az első magyarországi papnevelő intézetet, mely csak 1850-ben telepedett át Eszter- gomba. Nagy-Szombatban és Pozsonyban élt Pázmány Péter, a legnagyobb magyar primás. Nagy-Szombatban tartotta Szelepchényi György esztergomi érsek az ünnepi Te-deumot 1683-ban, mikor a törököket kiverték Esztergom- ból, s ugyancsak a nagyszombati menedékben lakott a leghosszabb életű esztergomi érsek, a százhárom esztendős Széchenyi György, kinek nemzet- ségét I. Lipót grófságra emelte s kinek családjából eredt a „legnagyobb magyar", Széchenyi István. Az esztergomi török világ emléke még most is él a nép között s a régi szenvedésről sok hagyomány maradt fönn. Esztergom a törökök végvára volt. Az esztergomi szandsákhoz hatvan falu tartozott. A harács azonban olyan