Seite - 512 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

512 nagy volt, hogy miatta Esztergom városából a magyarság kiköltözködött s helyöket szerbek foglalták el, a kik a török lánczok viseléséhez már hozzá voltak törődve. Esztergom kir. várost a török világban Ráczvárosnak hívták. Az összes műemlékek elpusztultak a Bakócz-kápolnán kivűl. Szent Adalbert híres bazilikájából a törökök bástyákat építettek s még most is látni igen érdekes régi faragványokat az esztergomi vár romjai közt. Lotharingiai Károly herczeg és Sobieski János lengyel király váltották meg Esztergomot a török rabságból a párkányi diadallal 1683-ban. E diadal után is csak 137 év múlva térhetett vissza az esztergomi érsekség és káptalan ősi székhelyére, s innen kezdődik Esztergom történe- tében az újjászületés korszaka. De Esztergom múltjában nem csak a királyi és érseki szék körűi csoportosúlnak az események. Nagy részök volt a város történetében a régi kolostoroknak és szerzeteseknek is. Majd minden magyarországi szerzet meghonosodott a régi Esztergomban; Szent István korában a benczések, később a cisterciták, a templomosok, kik épen úgy, mint a johanniták s az esztergomi káptalan, az arany bulla egy-egy példányát őrizték; majd a dömések és augusztinusok következtek, kiknek igen tekintélyes javadalmaik voltak a városon kivűl. A Ferencz-ren&xeket IV. Béla honosította meg s halála után templomukba temettetett neje mellé. Mindezen kolostorok azonban tökéletesen elpusztúltak úgy, hogy még a helyüket is alig lehet megállapítani. A pálosok zárdája hatvan évig állott, a jezsuitáké majdnem százig. A jezsuiták temploma a mostani primási palotával egybeépült vízi- városi plebánia-templom volt ; régi zárdájuk helyén keletkezett az új érseki székház. A jezsuitákat a középiskolai oktatás vezetésében a jelen század elején újra visszaállított benczések szerzete váltotta föl. Knauz Nándor esztergomi püspök, az 1874-ben megindított „Monu- menta Ecclesiae Strigoniensis" tudós szerkesztője, Szent-Györgymező hatá- rában kiásatta az Ákos-palota alapfalait. Ez az egyetlen Árpád-kori főúri palotamaradvány hazánkban. Récsey Viktor benczés tanár, Esztergom régi- ségeinek buzgó kutatója pedig a Széchenyi-tér szabályozásakor, a város közepén, az ősi Szent Lőrincz-templom alapköveit találta meg. Igen emlékezetes az esztergomi sziget története is. A vashídtól öt-hatszáz lépésnyire fölfelé ugyanis a Duna partján dombos emelkedések és rom- maradványok találhatók. Itt volt valamikor a szigeti apáczák kolostora, a hol Salamon és Géza királyok kibékültek. Vak Béla is többször meg-