Seite - 513 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

513 fordult a kolostorban, mely többféle kiváltságot élvezett, így többek közt a Dunán vámszedő jogot gyakorolt. A kolostort a török zivatarok döntötték romokba, s az első apáczazárdát hosszú évszázadok múlva Scitovszky primás alapította meg újra Esztergomban. A prímások városában minden emlék az esztergomi érsekeké, kiknek közjogi méltósága az évszázadok hosszú során folytonosan fejlődött. A régi magyar egyházjog értelmében, melyet Pázmány Péter a nagy- szombati zsinaton részletezett, az esztergomi érseknek mint Magyarország Esztergom a Várhegyről nézve. első főpapjának a többi érsekek engedelmeskedni tartoznak ; a primás bele- egyezése nélkül nem szentelhetik föl a püspököket; a püspökök vitás ügyeit a primás dönti el; az érsek az egyháztartománybeli püspökök bírája, de a primás az érsekeké ; a püspökök — a kalocsai érsek kivételével — a prímás- hoz fölebbeznek; a prímástól mint született szentszéki követtől a fölebbezések és egyéb ügyiratok egyenesen mennek Rómába; a prímásnak joga van minden magyarországi római katholikus egyház, rend, szerzet, kolostor és bármely kiváltságos egyházi személyek és intézetek fölött vizsgálatot tartani a pannonhalmi apátság kivételével ; joga van végűi elnöksége alatt nemzeti M. 65