Seite - 514 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

514 zsinatot összehívni, melyre az ország minden érseke, püspöke megjelenni tartozik; a magyarországi főpapok közül egyedül a primás vitetheti maga előtt az apostoli keresztet. Nagy Lajos, mikor Olaszországba vezette hadait, az ország kormány- zásával Telegdi Csanád esztergomi érseket bízta meg, a ki közel két eszten- deig volt a király s a nádor távollétében Magyarország kormányzója. Hasonló történeti szerep jutott osztályrészül III. Tamás érseknek, ki Nagy Lajos lengyelországi útja alkalmával volt Magyarország kormányzója. Zsigmond király Kanizsay György prímást bízta meg többször az ország kormány z ásával. Már a XIII. században volt bibornok érsek. Az első magyar bibornok Báncza István volt. A XVIII. században római birodalmi herczegi czímet kaptak. Hetvenhat érseke volt Esztergomnak, a kik között vannak fejedelmi, főherczegi és herczegi származásúak is a főnemeseken és nemeseken kivűl. De sokan a zárda csöndjéből vagy a nép köréből emelkedtek e legmagasabb egyházi méltóságra. Simor halála után Vaszary Kolos kinevezéseig az ország közvéleményét az esztergomi érseki székhelynek Budapestre való áthelyezése foglalkoztatta. A kérdést megoldotta a királyi kinevező okirat következő része: „Kívánjuk azonban és elvárjuk, hogy őszintén kedvelt hívünk, Vaszary Kolos Ferencz, valahányszor Mi, illetőleg utódaink magyar fővárosunkban hosszasabban időzünk, valamint a magyar országgyűlési nyilvános tárgyalások, különösen azok téli időszaka legalább nagyobb részének tartamára állandóan Budapest fővárosában székeljen". Nem sokára Budapest érseki helytartót és püspököt kapván, a székhely ügye lekerült a napirendről. Vaszary Kolos primás azzal kezdte meg működését, hogy az esztergomi hídvám jogáról, mely évenként körülbelül tízezer forintot jövedelmezett, az állami új vashíd javára lemondott. Az új vashíd, mely Mária Valéria főherczegnő nevét viseli, öt oszlopos, ötszázhét méternyi hosszaságú, egy évig készült s 1895-ben nyílt meg. Esztergom fejlődésének az állandó híd új útat nyitott, mert eddigi kedvezőtlen összeköttetései miatt sokszor egészen el volt zárva a világtól. Esztergom, habár sokáig úgy szólván forgalmon kivűl eső város volt, mert csak a dunai hajózás érintette, félszázad óta lassan bár, de elég szépen fejlődött. A múlt századról fönmaradt leírások szerint Esztergom város túlnyomó részben német lakosságú volt; ma már egészen magyar város.