Seite - 516 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

516 kétszáznyolczvan esztendő múlva, 1820-ban ismét visszakerülhetett ősi helyére, Rudnay Sándor érsek hozzá fogott a fő székesegyház építéséhez. Az ország legnagyobb és legfényesebb templomának a hegyre kellett épülnie, ahol azelőtt, 1543-ig, a régi magyar főtemplom állott. 1822-ben, Adalbert napján, országos ünnepélylyel rakták le az alapkövet az ország nádora, számos főura s egész római katholikus főpapsága jelenlétében. Országos gyűjtést indítottak a főtemplom költségeihez, melynek eredménye azonban nem volt több másfélezer forintnál. A nemzet a prímások áldozókészségére bízta a fő székesegyház fölépítését, s Rudnay prímás majdnem egy milliót költött reá. Halála után Kopácsy József folytatta az építkezést. Kopácsy, ki az előtt veszprémi püspök volt, királyi jóváhagyással a veszprémi püspökség jövedelmét is három esztendeig a fő székesegyház munkálataira költhette. Kopácsy prímás után Scitovszky János érsek következett, a ki a fő székes- egyházat 1856-ban a király s az ország római katholikus előkelősége jelen- létében nagy ünnepélylyel fölszentelte. Az oszlopcsarnok befejezése Simor János herczegprimásnak volt föntartva, a ki egyébként az egész fő templom belsejét, különösen pedig aranymiséje emlékére 1886-ban az addig éktelen kupolát fényesen díszítette. Aradi Lippert József, a prímás udvari építő művésze készítette a díszítés terveit, s Detoma díszítőmester végezte a munkát jó részt olasz munkásokkal. A templom építésének történetét és építészeti jellegét e kötetnek „Építészeti emlékek a Dunántúl" czímű czikke ismerteti (158-ik lap). Belsejének részletei közül első sorban a fő oltár képe vonja magára a figyelmet, mely a világ egyik legnagyobb vászonfestménye. A Tizian után Michelangelo Grigoletti velenczei művész által festett, hetedfél méter széles és tizenhárom méter magas kép Mária mennybe menetelét ábrázolja. Grigoletti itt Tiziánnak a velenczei művészeti akadémia képtárában levő festményét másolta le tetemesen nagyított alakban és némi változtatással. A fő ^oltárhoz fogható műalkotást is keveset találunk a legszebb olasz templomokban. Az esztergomi fő székesegyház fő oltára Bonani olasz művész munkája. A carrarai márványból faragott, színes ékkövekkel díszített fő oltáron álló négy szobor magyarországi működésű szenteket ábrázol; az egyik Adalbert, a másik Gellért\ a harmadik Mdrtoìi s a negyedik Mór. A fő oltártól jobbról-balról piedesztálokon térdelő angyalok tartják a karos gyertyatartókat. A szép domborművekkel díszített oltáron koporsó alakú s üveg alatti szekrényekben számos ereklyét lehet látni.