Seite - 522 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

52 öt négyszögméter. Közepén oszlop áll, s arról hajlanak le az erős boltívek a pillérekre és a falakra. Lejövet a Várhegyről három nagy épületet találunk. Jobbról és balról a tizenkét kanonoki palota s balról a seminárium palotája,, melyet hatvan méter hosszú, hatalmas boltozatú alagút köt össze a Várhegy túlsó útjával. A papnevelő intézet palotája 1865-ben épült. Igen csínos román ízlésű kápolnája van, Szent István király üvegfestésű oltárképével. Az esztergomi seminárium nemcsak eredetére, hanem népességére nézve is első az ország- ban. A kis Duna torkolatánál, a Várhegy alatt emelkedik a renaissance ízlésű primási palota, melyet Simor János Lippert javaslatai szerint pozsonyi és bécsi műépítőkkel építtetett. E palota fő ékessége a lépcsőház. Belga és olasz színes márvány oszlopokon nyugszik, melynek falai sárga márvány- mezőkkel s teteje stucco lustroval vannak díszítve. Carrarai márványból valók a lépcsők, kovácsolt és aranyozott vas rács a karzatuk. A második emeleti fordúlónál látható Simor czímere velenczei mozaikból. A palota díszterme nem nagy, de díszítése és helyes arányai jól hatnak. A falakat sárga márvány burkolja, a mennyezet stucco. Két óriási tükör s egy díszes márványkandalló emeli még a terem szépségét, melyben százötven vendég fogadható. A palota legnagyobb részét az érseki múzeuyn foglalja el. A múzeum- ban van képtár, metszettár, könyvtár, levéltár, díszműtár, régiségek gyűjte- ménye és ritkaságok tára. A csoportok sokfélék, de a gyűjtemények nem nagyok. Simor még győri püspök korában kezdte a gyűjtést s 1875-ben nyitotta meg képtárát egyelőre a fő székesegyházi könyvtár emeleti termeiben. A primási képtárban ma már körülbelül négyszáz festmény van. A nevesebb mesterek közül megenilítendők Ghirlandajo, Cimabue, Pinturicchio, Carlo Dolce, Palma Vecchio, Guido Reni, Crivelli, Caracci és Andrea del Sarto. Simor az egyházi képírás történeti fejlődését óhajtotta múzeumában alkalmas művek gyűjtése által kimulatni. Az újabb mesterek közül a következőkkel találkozunk: Seghers, Ittenbach, Dobyaschofszky, Sattler, Blaas és Führich. A magyar képírók közül Markó, Ligeti, Lietzenmayer, Szoldatics, Molnár és Paczka egyes művei vannak itt. A metszettár a mellékteremben régi és újabbkori kézrajzokkal, metsze- tekkel és tanúlmányokkal bővelkedik. A Dürer metszetei közül itt vannak f r a nagy- és kis-passio képei, az Apokalypsis, Adám és Eva, Hubert és Dürernek saját képmása. Lukas van Leyden és Kranach metszetein kivűl itt van Rembrandttól Krisztus levétele a keresztfáról s az Ecce homo. Igen