Seite - 524 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

524 érdekesek a Morghen-féle metszetek a Rafael-stanzákról, továbbá Van Eyck Három királya. Az érseki múzeum harmadik osztálya a könyvtár, mely vas állványokon egyesíti a negyvenezer kötetből álló könyvgyűjteményt. Unicumainak száma másfélszáz, a codexek és ősnyomtatványok szintén nagy számúak. A könyvtár mellett van a primási levéltár. A díszmüvek tára külön csoport az érseki múzeumban. Drága kiállítású, fényesen illusztrált díszművek, fejedelmi udvarok által kiadott s nyilvános forgalomba soha sem került képes könyvek vannak itt nagy számmal, ismer- tetve világhírű képtárakat, művészeket, múzeumokat és műkincseket. A régiségtár főkép keresztény egyházi műkincsekre (érdekes középkori szövetgyűjteménynyel) szorítkozik, habár vannak benne szépen őskori, római, őskeresztény és régi magyar tárgyak is. A ritkaságok tára az érseki múzeum utolsó osztálya. Itt van a becses éremgyűjtemény, itt a műipar mindennemű alkotása, és itt van Hardy kölni kanonok viasz szoborgyűjteménye, valami ötven darab typustanúlmány, melyekről századunk elején nagy elismeréssel nyilatkozott maga Goethe is. A pannóniai kő koporsók, sírkövek, határkövek, az ó-keresztény, bizanczi és román művészetű régi esztergomi épületek faragvány-maradékai s egyéb kőrégiségek a primási udvar folyosóján vannak elhelyezve. Az érseki múzeum könyvtáránál csak a fő székesegyházi könyvtár nagyobb. A nevezetes könyvtárat Kőszeghy László esztergomi nagyprépost alapította 1641-ben. Lippay György érsek a Euggerek híres könyvtárából 1680 kötettel gyarapította. Külön palotája van, mely 1852-ben épült. Van benne három nagy terem és tizenkét szoba. A fő székesegyházi könyvtár ma már hetvenezer kötetre terjed. A könyvtár legdrágább kincse a Bátori Lászlónak tulajdonított bibliafordítás codexe 1456-ból. A XV. századtól kezdve van benne másfélezer kézírat. Említésre méltó Esztergom városának háromezer kötetes könyvtára is, melyet a városnak egy tudós senatora, Helischer József alapított, ki a húszas években az első monographiát írta latin nyelven Esztergomról. A város régi épületei közül legnevezetesebb Bottyán János kurucz tábornok palotája, a mai városháza. Bottyán 1640-ben Esztergomban született. Van a város határában egy tó, melynek „Bottyán tava" a neve, egy dűlő, a „Bottyán dűlő" és egy parlag „Bottyán parlag". Valamikor a vitéz kurucz tábornok birtokaihoz tartozott valamennyi. A paraszt származású ember