Seite - 526 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

526 Nyerges-Újfaluban és Süttőn is. A kész anyag főpiacza Budapest. Czement- gyár működik Lábatlanon és Nyerges-Újfaluban, a hol a szomszédos mészkő- hegyekből jó keletű portiandi- és román-czementet égetnek. Mészégetők vannak Szent-Léleken, Kesztölczön és Cséven, a hol a szegény lakosok szépen pénzelnek belőle. * Az esztergomi híres kőszénbánya-vidék főbb telepei : A tokodi bánya, mely az esztergomi papnevelő intézet tulajdona, harmadfél millió négyszög- méternél nagyobb területű. 1839 óta aknázzák; szene a legjobb minőségű az egész barnakőszén vidéken. Több helyütt már négyszáz méternyi mély- ségben ássák. A doroghi bánya öt tárnája az esztergomi fő káptalan tulajdona. A bérlők már 1850 óta mívelik s másfél millió négyszögméternyi területen évenként körűl-belűl nyolezszázezer métermázsányi barna szenet termelnek. Nem régiben a doroghi bányaterületen ötszáz bányamunkás családja számára külön bányásztelepet építettek. A bajóth-szarkási bányatelep az esztergomi érsekségé ; területe közel másfél millió négyszögméter, melyen évenként száz- ezer métermázsányi szenet képesek termelni; 1840 óta mívelik. A sárisápi bányát 1812-ben kezdték aknázni franczia geologusok terve szerint. A csolnok-mogyorósi bánya a vallás-alapé s majdnem négy millió négyszög- méteren évenként közel másfél millió métermázsányi szenet termel; 1817 óta aknázzák. Az annavölgyi bánya Sárisáp község határában, Tokodtól délre húzódik. Gazdag szénrétegekre találtak még Esztergom város hatá- rában, Dorogh községben, jóval távolabb a munkálatban levő bányáktól, Unyon, Kirván, Csolnokon, Dághon, Sárisápon, Nagy-Sápon, Bajnán, Lábatlanon, tehát az óriási szénvidék minden részén. Éretlen kőszénrétegek vannak a dömösi Kis-Keserűsben, sőt kőszenet találtak még Párkány vidékén is a Duna balpartján. Hantken geologus számítása szerint, ki az esztergom- megyei bányavidék geologiai alakulásával legalaposabban foglalkozott, még négyszáz millió métermázsánál jóval több kőszén aknázható ki. A bátorkeszi és kenyérmezei szeszgyárak, valamint az esztergomi meggyfa-gyár szintén sok munkást látnak el kenyérrel. A mennyire föllendült a gyáripar, annyira elhanyatlott a kisipar, sőt bizonyos iparág, mint a posztósoké, teljesen megszűnt. Az esztergomi halászat ma már inkább csak halkereskedés; a régi malomipar is elvesztette fontosságát. Az esztergomi nép és a közeli falvak magyar lakossága jó erejű, egész- séges, szorgalmas, józan, de nem elég élelmes. A Duna-melléki községek