Seite - 527 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

527 lakói már évszázadok óta hajósok. Kora tavaszszal oda hagyják tűzhelyőket és fölcsapnak vontató hajósoknak, kőszénszállítóknak s csak a tél kezdetén térnek haza. Legszebb dalaik is csak a Dunát magasztalják. Az esztergomi s a dömösi partokon igen sok a vízi madár, főkép a vadkacsa, a halászmadár, a sirály, de van elég vidra is. A szentléleki, dömösi és esztergomi erdőségben körűl-belűl kétszáz négyzetkilométernyi területen a tölgyesek és bükkösök közt elég gyakran előfordul a vaddisznó, az őz, a róka, a borz, a vadmacska, a sündisznó, sőt olykor a szarvas is ; a madárvilágból pedig a szalonka, a fürj, a fogoly, a vércse, a kánya és a sas egyéb közönséges szárnyasokon kivűl. Az esztergomi vadászterület tehát a hálásabbak közé sorolható. Az esztergomi vidék legkiesebb fekvésű községe Dömös, mely I. Béla király szerencsétlen halálának emlékezetén kivűl arról is nevezetes, hogy híres prépostsága volt, melyet Álmos királyi herczeg alapított. A dömösi prépostság régi, román stilű templomát a törökök rombolták le. Dömös legszebb kilátó hegye a Pilisben a 700 méter magas Dobogó-kő. A hegy ormától éjszak felé egy függőleges sziklafal hanyatlik alá ; e szédítő meredekről a Duna kanyarodásait messzire lehet látni. De meglátszanak innen éjszaknyugat felé a galgóczi hegyek, ezektől kelet felé a nyitrai Zobor-hegy, odább a Ptácsnik s ezeken innen az egész kis magyar Alföld ; éjszak felé, a Prépost-hegy csúcsán át a Börzsönyi-hegy és Hideg-hegy közt emelkedő nyereg fölött látható a selmeczbányai Szittnya ; éjszak-éjszak- kelet felé, Diós-Jenő mögött emelkedik a zólyomi Pojana, éjszakkelet felé a Karancs, továbbá a bujáki és szandai hegyek; kelet-éjszakkelet felé a Mátra áll előttünk, távolabb a Bükk és ezeken a hegyeken innen látszik a nagy magyar Alföld nagy része. A Dobogó-kőről nyíló nagyszerű kilátás ritkítja párját az egész országban. Árpád-házi emlékkel dicsekedhetik Nagy-Bény községe, melynek temploma még 1217-ben épült s a tatár-török pusztításokat kikerülte. A román művészetű régi magyar templomot Scitovszky primás újíttatta meg a hatvanas években. Még régiebbek a bényi templomnál azok a magas sánczok, melyeket a vasút is keresztül vág, s melyeket a nép római föld- sánczoknak tart. Római Castrum volt Nyerges-Újfalu községe, melynek egyik halmán Rákóczi is erősséget emelt. A kurucz időkben a falu népessége annyira elpusztúlt, hogy német telepitvényesekkel kellett újra benépesíteni. Szent Kereszt neve hajdan Péli-föld volt; előbb a johanniták, később a