Seite - 532 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

532 birtokosságot attól, hogy a tó lecsapolásá iránt intézkedjék; beéri a vadászat f I által nyújtott nemes kedvteléssel s avval a szép, de viszonylag mégis csekély jövedelemmel, melyet a nádasok szolgáltatnak. A tó fölös vize a Nádor- csatornába folyik s mint általában a megye minden vizének, e tónak is ez ási s majdan a lecsapolási iránya. , • I « » • Néhány ásványvize is van a megyének. Az alapi keserűvíz a legkitűnőbb f « * . ' 1 * gyógyvizek egyike, melyre szelídebb hatása miatt a hasonló nemű vizek közül » * sz'ép JöVő vár, de melynek használata csak újabban vesz nagyobb lendületet. \ ' A b'odajki ínagnesiumos forrás, legrégibb forrásaink egyike, természeti szépsé- • I » gekkel övezett sz'elid vidéken, de a vállalkozó szellem hiánya miatt rég ideje he'm tud nagyobb jelentőségre emelkedni. V égűi a mohai égvényes, gazdag ^zénsavtartalmú savanyúvizek újabban általános kedveltségnek örvendenek. A megye éghajlati viszonyai alig ütnek el a Dunán-túli fensíkok saját- ságaitól. A megye éjszaki és nyugati része valamivel hűvösebb, míg az alsó részen elterülő lapályon inkább az Alföld jellegét s melegebb klímáját tapasz- talhatni; de a különbség a két rész között csekély. A közepes hőmérsék 8—9 c°, a téli közepes hőmérsék -f- 1, a nyári + 20, a különbözet tehát 19 c°. A Gsapadék viszonylag kevés, csak 600 milliméternyi. Hogy a viszonylag kevés csapadék mellett is ritka kedvezők a gazdálkodási viszonyok, ez a népességnek alább tüzetesebben fölemlítendő jellemén és szakértelmén kivűl, tisztán a természeti sajátságokat tekintve annak tulajdonítandó, hogy a hőmérsékleti viszonyok a mellett, hogy nem hajolnak a szélsőségek felé, állandó jellegűek. Gyors átmenetek és változások ritkán fordúlnak elő, a mit a megye hegyrajzi sajátságainak lehet tulajdonítani. A nyugati és éjszaki szelek s a hideg ellen nemcsak a megye felső határát övező hegyek nyújtanak védelmet, hanem az a hullámos, az a dombos alakúlat is, mely a legalsó rész kivételével az egész megyét jellemzi, mintegy arányosan osztja meg a megye egész területén a hidegnek és melegnek, a szélirányoknak s a csapa- dékoknak változásait. Ehhez járul a talajnak páratlan jósága. A hegyekben találkozunk ugyan mészkövekkel, granittal, melyből helyenként trachit tódúl ki, de a terméketlen rész viszonylag igen csekély, a helyenként fölszínre kerülő sziklákat eléggé termékeny lösz köríti, termékeny agyag alkotja a halmokat, míg a mélyedéseket és völgyeket televény borítja. Homok-területek is vannak, de úgy szólván csak elvétve a Vértes egyes részeiben, s nagyobb terjedelemben a Székes-Fejérvár alatti lapály egy részén, valamint a Duna közelében, de e magukba zárt homok területek nem à lefoly