Seite - 550 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

550 előtti tér, a városháztér, a palotai útczának a belvárosba eső része, s folytatólag a Megyeház-tér, főleg pedig a Vörösmarty-tér nagy városnak is díszére váló szép és rendezett útczák s közterek. Középületei közül a múlt század végén épült püspöki palota, a cisterciták rendháza, temploma s újonnan épült gymnasiuma, a megyeház, a bár kicsiny, de díszes külsejű városház, végűi a Mária Terézia korában épített és Szent Istvánról elnevezett székesegyház, melyben a nagy király koponyája őriztetik, érdemelnek említést. Többi templomai egyszerűek s a papnöveldei templomban levő, Maulpertsch festő- művész által készített fresko-kép („Krisztus a keresztfán") kivételével művészi alkotásokban is szűkölködnek. Egyéb középületei szintén megfelelnek ugyan czéljoknak, de minden stylszerűség nélkül, egész egyszerűen építvék. Művelődési intézetei közt a minden városrészben levő jól elhelyezett és berendezett elemi iskolákon kivűl van iparos iskolája, kereskedelmi akadémiája, állami fő reáliskolája s külön rajziskolája, a király-hegyi Farkas Ferencz nagypréposttól alapított s a Paulai Szent Vincze apáczák által vezetett nőnevelő-intézete, kath. papnöveldéje s jól fölszerelt gymnasiuma, mely a cisterci rend vezetése alatt áll. Ebben tanárkodott egy ideig Virág Benedek, a „nemzeti lélek tüzes ébresztője", s itt tanúit Horvát István a lelkes magyar tudós és itt tanúit e század elején Vörösmarty Mihály nagy költőnk is. Emberbaráti intézetei : az árvaház, melynek alapját Simor János herczeg- primás, a város szülöttje, százezer forintnyi adománynyal gyarapította; továbbá a megyei kórház s az ápoldával és szegényházzal összekötött városi kórház, mely a legrégibb ilyen intézetek egyike. Van továbbá többféle jótékony egyesülete, s vannak magasabb színvonalon álló társadalmi és irodalmi egyesületei is, jelesül a fejérmegyei és székesfejérvár-városi törté- nelmi és régészeti egyesület külön múzeummal s a Vörösmarty-kör, mely a magyar irodalmi érdekek ápolását tűzte ki föladatáúl. Könyvtárai közül egyedül a püspöki könyvtár méltó az említésre, melynek tulajdonképeni alapítója Pauer János püspök volt. E tudós férfiúnak főleg történelmi művekben és forrásokban, úgy nagy számú és ritka ősnyom- tatványokban gazdag könyvtára a püspöki könyvtárnak is legbecsesebb anyaga. Levéltáraiban úgy a megyeiben, mint a városiban levő oklevelek jobbára csak az utóbbi három századból valók. A sok becses régi kincsből nem maradt meg semmi, sőt a mit főleg a városi levéltárban a mostoha körülmények is meghagytak, t. i. a városra vonatkozó régibb okleveleket, azokat is megsemmisítette az 1848—1861. évek közti szomorú időszak.