Seite - 554 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

554 mint a nádori és megyei gyűléseknek. Most a báró Bajzáth örökösöké. Csinos kastélya, mely a Bakony hegység egy kanyarulatának könyök-alján fekszik, s melynek hátterét az erdöborította hegység alkotja, kellemes hatású s belőle szép kilátás nyílik éjszaki irányban a Vértes hegységre, keleti és déli irányban pedig Székes-Fejérvár városára s az alatta elterülő gazdag rónára. Iszka-Szent-Györgyön még egy meleg forrás is van, télen-nyáron egyforma, mintegy 17 R. foknyi hőmérsékkel; de e fürdői szempontból igen érdekes s elég bővizű forrásban rejlő kincs még nincsen értékesítve. Ily mérsékelt fokú hőforrások a Fejérmegye éjszaki részén átvonúló emel- kedettebb helyeken több helyütt fordúinak elő; így Magyar-Almáson és Bodajkon is. Iszka-Szent-Györgyön túl fekszik Csőr községe a Bakony hegység aljában a Szögyény és Nedeczky családok csinos kastélyával s a Szögyény család szép kertjével, terjedelmes uradalmi birtokaival és épüle- teivel. Sok köznemes lakja, a kik azonban ma csak jobb módú földmívelőknek mondhatók. Határának emelkedettebb részén, valamint a Csór után következő « 7 Inota község határában a köves altalajt egész a megye széléig csak vékony rétegű, de tartalmas föld borítja, mely kevés, de aczélos jó búzát terem. A köves altalaj porladozó mészkő-képződmény, mely a súrolásra kiválóan alkalmas és messze vidéken keresett úgy nevezett kőport szolgáltatja. Ezek a mészkő-képződmények a Bakony-hegység egész nyugati kiágazásaiban helylyel-közzel nagyobb mennyiségben tolúlnak elő, sőt a Vértes-hegységbe' is átnyúlnak. Mészköveik igen jó meszet is adnak; de ez a mész, ha rövid idő alatt meg nem oltják, könnyen szétporlad. Székes-Fej érvártól éjszaknyugati irányban két útvonal vezet : az egyik Moóron át Kisbérre és Győrbe, a másik Lovasberényen át Csákvárra s onnan keleti irányt véve Bicskén át Alcsúth mellett Budapestre. A győri országúton haladva Székes-Fejérvártól a Sárvíz csatornán sorban föl egész Moórig tíz nagyobb vízi malom tűnik föl, melyek a XIII. századig fölérő régiségöknél fogva érdekesek s habár fontosságukból sokat vesztettek, máig is nagy vidék őrlési szükségletét elégítik ki. Mintegy 7 kilométerre Székes-Fej érvártól Keresztes falu fekszik 2.000 lakossal, kik nehéz mívelésű, de jó. földjeiken okszerű mezőgazdaságot folytatnak. Ettől balra esik Moha község égvényes savanyú víz-forrásai vai. A Keresztes és Moha közt elterülő nagy sík mező közepén már a XIV. század- t ban ismert dús szénsavas ásványvíz-forrás volt, mely „Aldó-kút" nevet viselt; újabb időben vizét csak a környéken s ott is csak gyéren fogyasz-