Seite - 562 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

562 i fordul elő. Erdei a vadakban bővelkedő csákberényi erdőnek a folytatásai. A városban sok iparos van, kik közül a ritka jó minőségű cserépedényt gyártó fazekasok nagy hírre tettek szert. Különben lakóinak legnagyobb része mezőgazdasággal foglalkozik. A gyönyörű urasági kastély az azt környező s párját ritkító szép park 200 magyar holdat meghaladó művelt területtel, szebbnél-szebb növényzetével, a kertészet minden ágát felölelő változataival, tavaival, a középkori épületek maradványaiból készült emlékei- vel meglepő hatást tesz, s az ahhoz tartozó számos tiszti lak s egyéb uradalmi épület kellemes külsőt kölcsönöznek az egész helységnek. Nagyban emeli a hatást a gróf Eszterházy Károly egri püspök által épített barokk stylű, római kath. plebánia-templom. Csákvár a XIV. századig a Csáki nemzetség birtoka volt, de nem azonos az e nemzetség által emelt régi Csáki várral. Az a régi Csáki vár, melyet a hagyomány szerint Szabolcs vezér unokája, Csák épített, a mai t Csákvártól éjszak-nyugatra a megye határszélén Kőhányás és Vértes-Szent- Kereszt között feküdt s a XIII. században már leromboltatott. A mai Csákvár lehet, hogy szintén bírt várszerű építménynyel, legalább ezt követ- keztetik abból, hogy azt a dombot, melyén a református templom áll, ma is. várdombnak nevezik. A XVII. század elején gróf Esterházy Miklós nádorra szállott, s mint a csákvár-gesztesi uradalom székhelye ma is a család grófi ágának kezén van. Ennek is köszönheti virágzó állapotát s közintéz- ményeinek legnagyobb részét. A grófi család a gyönyörű kastélyon, parkon s uradalmi épületeken kivűl a ritka szép katholikus templomot építtette, Szent Vincze apáczák által népkonyhával és leánynöveldével összekötött leányiskolát tart fenn, adományaival lehetővé teszi a kath. legényegyletnek s a tűzoltó-egyesületnek fennállását s ezen kivűl Gudi majorja mellett saját költségén földmíves-iskolát tart fenn, melyben a gazdasági munkák minden ágára gyakorlati gazdákat képeztet. Csákvár után Vértes-Bogláron át, mely ugyancsak a gróf Esterházy család által württembergi németekből telepített virágzó község, Bicskére jutunk, melynek 6ooo-nél több lakosa van, s nagyságra nézve a megyének harmadik helye. Hajdan a Szerdahelyi család birta ; ezután a Széchyek Balog-várának tartozéka volt a tolnamegyei Tamásival együtt. A XIV. század elején Vitán-vár birtokaihoz csatoltatott, később a török hódoltság megszűn- tével a gróf Batthyány család kezére került, de 1848 után gróf Batthyány Kázmértól elkoboztatott, s a korábban nagy uradalmat képező birtoktestek,