Seite - 571 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

571 teszik kellemessé. A tó két részből áll, a tulajdonképeni nagy tóból, melynek vize állandóan mély és tiszta, s a délkeletre nyúló sekély vizű, helyenként egészen kiapadó nádas tóból. A vadászat mindkét részen fölötte érdekes és eredményes, csakhogy míg a sekély vizű nádas tóban jobbára állásokról történik, a nagy tóban a hajtók és vadászok csolnakainak nagy száma veri föl a vadat. A tó alsó része a Székes-Fejérvártól 7 kilométerre fekvő Dinnyés községig nyúlik. A Velenczei tó partján fekszik Snkoró és Pákozd, mindkettő nagyrészben káptalani birtok; amaz kitűnő cseresznyéjéről, A martonvásári kastély. emez boráról nevezetes. Szintén nem messze van a tótól Puszta-Nyék (ma Kápolnás-Nyék község), Vörösmarty Mihály szülőhelye. A tárnoki völgynek Erd alatti kezdetén kanyarodik délnek a magyar államvasutak budapest-pécsi vonala s az egész megyét hoszszában szelvén, Simontornyánál megy át Tolnába. Evvel párhuzamosan a Duna mentén vonul ugyancsak az egész megyén át a legrégibb országútak egyike, mely még az Aquincum és Eszék közti régi római út maradványain épült. Ennek az útnak irányában feküdtek a Duna-menti régi római gyarmatok. Jelesül Batta és Ercsi közt Matrica, Adony helyén Vet us Salina, Duna- pentele helyén~hitercisa (némelyek szerint Potenciana).* A mai Duna-menti községek közül fölemlítendő először is Érd vagy Hamzsabég nagy község, 72*