Seite - 583 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

583 • mint télen, a mikor mindenütt a jég közelébe jön a víz fölszínére. A halászat tekintetében figyelmet érdemlő halak közt első helyen említendő a garda, melyet a Balaton heringjének is neveznek. Őszkor roppant tömegben jön « a víz fölszínére és ilyenkor gyakran oly nagy tömegben fogják, hogy kilóját, noha ízes, finom hal, néha 4 — 5 krajczárért is szokták árulni; ezen kivűl kettéhasítva, besózva és a napon megszárítva a keszeggel és az önnel együtt a nagyböjtöket tartó görög-keleti vallású lakosságnak is szoktak szállítani az erdélyi részekbe és Szerbiába. A gardát, mikor íváskor nagy tömegben fogják, a parti nép „látott hal"-nak nevezi. Nagy mennyiségben fogják a pontyot, kárászt és czompót, melyek mind mocsári halak és bár a mocsaras tavi halaknál ízesebbek, mindamellett az olcsóbb halak közé tartoznak. A csukát szintén rendszeresen halászszák az év minden szakában, minthogy erre a tilalmi idő ki nem terjed. A nyilt vízen hálóval, a nádasokban pedig szigonynyal fogják. Tömegesen fogják a keszeget, mely ízes, de fölötte szálkás hal és azért főleg a szegényebb néposztály használja. Ezeken kivűl még említendő a sügér, a menyhal, az őn és a küsz. De mindezeknél fontosabb kereskedelmi és fogyasztási czikk a harcsa, mely a Balatonban 70—80 kilónyi nagyságra is megnő. A rendszeres halászat úgy télen, mint nyáron főleg több száz méternyi hosszú nagy hálókkal történik. Nyáron napközben viszik be a halászok a hosszú hálót és kifeszítve a vízbe leeresztik. Az ilyen helyet egy kákából kötött és kaczSrmk nevezett készülékkel, mely folyton a víz színén libeg, jelölik meg és hajnalban még sötéttel mennek be érette csónakon és szedik össze a hálót a bennlevő halakkal és rakják át a csónakba. Az ilyen halász- csónak régebbi időben rendesen egy darab óriási tölgyfa törzsökből volt kivájva, hoszsza 7—8 méter, középszélessége a falazattal együtt mintegy egy méter volt, ürege akként vájva, hogy belül kidomborodott, nyílása pedig csak oly szűk volt, hogy egy termetes férfi épen csak elülhetett a kereszt- deszkáján. Az ily csónakot bodonynak, bodonyhajónak s helylyel-közzel bödönynek is nevezik. Valószínűleg azon czélszerűségi okból honosították meg az ily alakú csónakot, hogy ez nagy viharban, ha tulajdonosa lefeküdt a fenekére, bizton kiállja a hullámok csapását és nem merül el. Ily ladikot azonban ma már alig látni egyet-kettőt a Balatonon, e helyett a mentő- csónakok alakjára készült csónakokat használják a halászok is. A téli halászat természetesen csónakok nélkül történik. A halászok beviszik a nagy hálót és a hol le akarják ereszteni, ott sorban lékeket vágnak a jégen. E lékeken