Seite - 591 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország IV (2), Band 16/2

591 Más felelet e kérdésre alig adható, csak az, hogy e 70, illetőleg 120 kilométernyi partvonal mögött elnyúló dombos, hegyes, erdős partvidék csapadékvizei legalább részben földalatti természetes csatornákon vonulnak be a Balaton medenczéjébe. Ha a Balaton összes földtani és természettani tulajdonságai gondosan áttanúlmányoztatnak : erre nézve kétségtelen tudo- mányos bizonyítékunk fog lenni. Egészen bizonyosnak látszik például, hogy egy részről a tó fölszínének évi elpárolgása, más részről a légköri csapadékok és a patakvizek beömlése az évszakok szerinti vízállás emelkedésének és sülyedésének egyedüli tényezőiül el nem fogadhatók. A Balatonnak, ha pusztán az esőre, hóra és patakokra szorítkoznék, olyan években, a milyen az 1863-iki és 1875-iki volt, medenczéje nagy részében ki kellene apadnia, mint kiapadt a Fertő tava. A Sió például Siófoknál, Veszprém- és Somogy- megye határán átlagban körülbelül annyi vizet visz ki belőle, mint a mennyit a legnagyobb folyó, a Zala, beleönt. A többi összes patakok vize alig múlja felül együtt véve is a Zaláét. Egy esőtlen, forró nyáron és őszön tehát a Balatonnak nemcsak két vagy harmadfél lábnyit kellene apadnia, holott legnagyobb apadása is csak ennyire megy. A Balatonban tehát tetemes vizű forrásoknak kell lenniök, melyek a veszprémmegyei egész partvidéknek s a zalai és somogyi partvidék egy részének talajba szüremkedett vizeit a föld alatt vezetik a tóba. E fölfogással egyezik a parti lakosság véleménye is. A halászok például a Tihany és Balaton-Füred közti öbölben úgy nevezett Heveseket ismernek, a hol télen az alant buzgó források vizének enyhesége miatt a jég soha sem válik oly erőssé, mint másutt. A parti lakosok egy nagyobb vízalatti forrást emlegetnek a tihanyi templom irányában is. A tó közelebbi ismerősei a fúzfói öbölben is bő vizű forrásokat sejtenek. De a Balaton eredetét egyedül a légköri csapadékokból meg nem magyarázhatni. E tó egy elmúlt földtani korszaknak, szakférfiak szerint a mioczén korszaknak maradványa. Hogy vagy e korból, vagy még az ezt megelőző átmeneti korból ered, azt vizének vegyi sajátsága, kövületei, partjainak földtani alkata s néhol partjának alakúlásai bizonyítják. Vizének színe üvegben világosszürke. E szín alakúlásában a benne levő mikroskopikus állatok és növények valószínűleg a főtényezők. A vizet rendesen iszszák; lehűtve huszonnégy órai ülepedés után megtisztúl és kellemes ízű. Az úgy nevezett lágy vizek közé tartozik s kissé fanyar. E kis fanyarságot a benne levő sók, savak s ezek összetételei okozzák.